Néhány igen komoly film búvik meg a mai, késő esti kínálatban, például rögtön a Ragyogás. Stanley Kubrick műfaji klasszikusa Stephen King szintén hasonló attribútumokkal felruházható könyvének pazar adaptációja, Jack Nicholson emblematikus figurájával (kép), nagyszerű, filmtörténeti jelenetek tömkelegével és hozzá méltó zenei körítéssel: Bartók, Ligeti, Penderecki. Alapmű. (Duna, 22.15)
Ez a Szappanopera sem lesz olyan szappanopera, amit a szó hagyományos jelentéséből sejthetnők. Az azonban egészen biztos, hogy egy 2006-os svéd-dán koprodukció nem lesz sem habos, sem babos, sem rózsaszín, sem cseppfolyós. Főleg nem, ha 22.45-kor kezdődik (az m2-n), és főleg nem, hogy annak idején Ezüst Medvét is ért. A címbéli dél-amerikai sorozatok mű-bűbája csupán egyfajta viszonyítási pontként szolgál a film szereplőinek életében, amivel ahhoz képest fogunk mi nézők szembesülni e filmben.
A Kis-nagy világ nem vígjáték, könyörgöm! (Story4, 23.00) Charlie Kaufman sajátosan abszurd egotripje ez életről, halálról, effélékről. Szerintem remek film.
Keresztapa 2. - Na erről sem kell remélem sokat mondani. Arra azonban kíváncsi vagyok, ki fogja Coppola bácsi 200 perces gengszteres nagyepikáját végignézni, 0.10-től, miközben holnap iskola. (Persze, hogy tv2.)