asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Maoririport (Egykoron harcosok voltak, 1994)

2009.06.27. 19:43 efes

Ezt az új-zélandi filmet rendező Lee Tamahori később komoly karriert futott be Hollywoodban, ennyire erős filmet eddig mégsem tudott letenni még egyszer az asztalra. Ebben az erős rajtban nagyrészt nyilván személyes érintettsége játszhatott közre, hiszen ha az ember maorinak születik, konkrétan az Isten háza mögé, akkor elsősorban ezzel a nem kis problémagóccal tud azonosulni, csak utána képes belebújni mondjuk egy James Bond-sztoriba. Ez az őszinte, szinte zsigeri indulat repíti előre a filmet, s vele a néző figyelmét, így a kisebb hibákat, sutaságokat észre sem vesszük.

Ritkán találkozunk új-zélandi filmmel itt, a világ másik oldalán, főleg olyannal, mely szociografikus szemlélettel vizsgálódik az ország nem a képeslapokon mutogatott alfelén. Ezzel a képpel kezdődik a film, csodálatos érintetlen, idilli völgyet látunk, havas hegycsúccsal, olyat, mint ahol Peter Jackson forgatta a Gyűrűk urát, aztán nyit a kép, és látjuk, mindez csupán egy óriásreklám a hatsávos autópálya mentén, mely közvetlenül a jobbára maori származású őslakosok által lakott gettó mellett húzódik. Az itt lakók helyzete éppen ugyanolyan, mint bárhol a világon a társadalom perifériáján élő rossz sorsúaknak, feketéknek, fehéreknek, sárgáknak és vörösöknek. Nincs munka, dúl az erőszak, aki nem drogos az alkoholista. Kiút sehol, az alagút vége sötét, mint az ördög segge lyuka. Itt él a hajdani maori nemesi felmenőkkel rendelkező Beth, aki a nagytermészetű, de rabszolgasorsból épp csak kikászálódó Jake-kel, valamint négy gyermekükkel. Jake, mint a család egyetlen keresője, épp most veszti el munkáját, a legnagyobb fiú beáll egy motoros bandába, a kisebb fiú bíróság előtt áll, holmi autólopás miatt, a nagyobbik lányt egy részeg estén megerőszakolja apja egyik haverja. Beth el akarja hagyni erőszakos és részeges férjét, amit Jake nem hagy annyiban. A kisebb fiút a bíróság elveszi a családtól és intézetbe küldi, a nagyobbik lány pedig sorsa feletti elkeseredésében felakasztja magát. Röviden ennyi a film sztorija. Balladai sűrűségű tömény fless a kitaszítottság reménytelenségéből.

Ha valaki csak felületesen pillant a filmbe, könnyen tűnhet úgy, hogy ez is csak valami újabb, keménykedő gettófilm, bandákkal, sittes szövegekkel. A film képregényeken pallérozott plánozása inkább utal effélékre, hiszen mi a hasonló szociografikus filmdrámáknál általában a dokumentarista hatást keltő vad kézikamerázáshoz szoktunk hozzá, de az elképesztő intenzitással játszó, számunkra tökéletesen ismeretlen színészek pillanatok alatt bevonják a nézőt az ottani való világ drámájába. Igen megrázó alakítást nyújt Rena Owen Beth-ként, de ami a Jake-et megformáló Temuera Morrison szemében megcsillan, miközben fél kézzel torkon ragadja feleségét, a szerepe szerint tök részegen, az a színtiszta vadállati indulat. Ilyen brutális, vak dühöt filmvásznon, színésztől még nem láttam, pedig nem ez az első film életemben. Hátborzongató teljesítmény! Főleg azzal együtt, hogy Jake amúgy egy jóképű pasas, aki jó kedvében gyakran fakad dalra, méghozzá amolyan happy, maxilaza reggae-kre, maori nyelven. Amúgy, feltűnően szép emberek ezek a maorik, olyan látványosan cizellált kivarrásokkal, melyeket látva sírva adná vissza az ipart jónéhány belvárosi tetoválószalon. Persze, ezt a műfajt ők gyakorolják már néhány ezer éve.

Lee Tamahori felvillant népének egy választható kiutat is ebből a szorult helyzetből, melybe a történelem (és saját maguk) sodorta őket: a saját kultúrájukhoz való visszatérés lehet az, mely az újbóli felemelkedést hozza el a maoriknak, nem pedig a gengszterkedés, vagy a sört vedelő egyik napról a másikra élés. Ezt meglehetősen naivan, erős didaxissal szövi bele a filmbe, azonban ezt könnyen meg is bocsájthatjuk neki, hiszen vitán felüli őszintesége, egyenessége, saját népével szembeni jó szándékú kíméletlensége a nézőt is felül emeli ezeken. Jó kis film volt ez, asanisimasa 8/10-re értékeli.

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr11212367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bigthereal 2009.06.27. 22:37:39


jó film, láttam többször is, csak régi...

miért pont most vetted elő?

kilobike 2009.06.27. 22:48:29

Jó film. Új-Zélandi filmhez még: A bálnalovas. Nézős.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.06.27. 23:12:28

@bigthereal: Nincs oka, uborkaszezon. Van egy csomó film, amit nem néztem meg, mert mindig volt valami más, ez is ilyen. De ami késik, nem múlik...

@kilobike: Bizony!!!

EMU 2009.06.27. 23:18:41

Fantasztikus nagy film, a 8 kevés is rá sztem.

Nyugdíjas Szektor 2009.06.27. 23:26:45

Egyik nagy kedvencem, sajnos a folytatásai nem érték el az első film által nagyon magasra tett mércét.

Dr. Trebitsch 2009.06.27. 23:53:06

Nagyon erős film, nálam legalább 9-es. Örülök, hogy írtál róla.

Ilyen megrázóan őszinte brutalitást filmen is ritkán látni, elképesztően hiteles.

Drogosoknak vetítettem többször is terápiás filmklubon... Ütött.

Zsoolt · http://www.annyit.blog.hu 2009.06.28. 00:00:38

alapfilm. kb. ezerszer láttam. Kár hogy ellőtted a poént a tetkós képpel, az a jelent úgy ütős ha váratlanul érkezik. Érdemes megnézni!

Lotus1 2009.06.28. 00:49:35

Hello!

Hol tudnék hozzájutni dvd-n? Láttam nagyon régen, de vhs-en. Ha van tippetek, kérlek, írjátok meg!

Pipas 2009.06.28. 04:14:59

Vagy 15 éve láttam. Mi az angol címe a folytatásnak?

Pipas 2009.06.28. 04:23:52

Ja, most olvastam a bejegyzést. Amúgy szerintem nem nagyon értetted meg miről szól a film, de az is lehet, hogy csak nem sikerült leírni. Vagy én nem értettem...

az is lehet. ;)

pappito · http://pappito.com 2009.06.28. 05:37:20

örülök, hogy írtál róla, erős és nagyon őszinte film, nagyon sokminden semmit sem változott a megjelenése óta sem.

A maorik egészen különleges helyzetben levő kisebbség, borzasztó erős maori öntudat és a pakehamajmolás kettősségével. Sokmindennel nem tudnak mit kezdeni, és a filmben ábrázolt problémák sok szinten újra és újra felbukkannak, a politikában, sportban, szórakozóhelyek látogatottságában és a maori környékek ingatlanáraiban.

Nem könnyű európai szemmel értelmezni a jelenséget, még úgy sem, hogy köztük él az ember, egyfelől súlyos előítéletek vannak a maorikkal (és egyéb itt élő polinéz szigetiekkel szemben) másfelől viszont olyan kiváltságokat élveznek, amelyet kevés őslakos nép élvezhet.

Naponta összefutni a maori hétköznapok sivárságával és a maori kultúra fantasztikus elemeivel, nagyon árnyalja az Új-Zélandról alkotott képet.

A bálnalovasban is,ha újra megnézitek, figyeljetek a környzetre a cselekmény helyett, az is sokat elárul.

Ráadásul a maori kultúrtörténet és történelem is számos homályos ponttal rendelkezik (írásos kultúra hiánya) ahogy a nyelv jó része is mesterségesen újra kitalált, és ezt a maorik is nehezen kezelik, hogy ők is tudják, hogy olyasmire dagad a kebel, ami azért bicegős.

Ugyanakkor nehéz, nagyon nehéz kérdések előtt állnak, különösen egy ilyen társadalomban, mint az Új-Zélandi és előbb utóbb a kérdésekre felelni kell valahogy.

Az ilyen filmek, mint a posztban szereplő, azt gondolom, segítenek ebben.

tomtyi 2009.06.28. 07:15:35

Sziasztok!
asanisimasa: "hiszen ha az ember maorinak születik, konkrétan az Isten háza mögé, akkor elsősorban ezzel a nem kis problémagóccal tud azonosulni">emiatt a "stupid, fucking white man" idióta felsőbbrendű hozzáállás miatt élnek úgy a maorik (indiánok, bárki, aki a fehéruralom alatt él a saját szülőhelyén), ahogy.

pappito:
"ezt a maorik is nehezen kezelik, hogy ők is tudják, hogy olyasmire dagad a kebel, ami azért bicegős">ez hasonló, a hülye fehér ember hülye kategóriáinak akarnak megfelelni: ebből jönnek a problémák.
Üdv
T

osborne 2009.06.28. 07:24:08

naggyon underrated de gyilkos film. nekem félig doku érzés is van benne. hol vannak ma ilyen jó dolgozatok?

egyébként erőszak témában, pontosabban elfojtott erőszak témában még a History of Violence Cronenbergtől tetszett nagyon.

na off

pappito · http://pappito.com 2009.06.28. 08:48:19

tomtyi tanítsál, még kérlek.
Itt élek közöttük, van maori kollegám, szomszédom, boltosom, maori pajtásnő a gyereknek a bölcsiben...

Bár az, hogy az indiánokkal veted össze a maorik helyzetét és nem átallottad a "fehéruralom" szóval nevetségessé tenni magad, mindegy is.

akár megnézhetnéd a filmet is amiről a poszt szól

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.06.28. 09:43:42

@pappito: Szia! Köszönöm a hozzászólásodat (persze a többiekét is). nem gondoltam, hogy ennyien fognak reagálni erre a 15 éves filmre, amit előbányásztam, de örülök neki. Ez a blogom elsődleges célja: hogy értékekre hívjam fel a figyelmet.

Ha tudnál nyomni néhány általad hitelesnek tartott linket a maorikról, kultúrájukról, szociális helyzetükről, nagyon megköszönném, mert itt Magyarországon nem sokat tudunk róluk. Köszi.

pappito · http://pappito.com 2009.06.28. 10:20:49

nem túl mélyeket a saját blogomban is találhattok,

pl. járhassanak-e ingyen, előképzettség nélkül egyetemre a maorik? www.pappito.com/2009/06/18/tarsadalmi-problemak-ingyenegyetem-maoriknak/

a maori nemzeti öntudat egyik szimbólumával (tino rangatiratanga) kapcsolatos furcsaságok
www.pappito.com/2009/01/14/tino-rangatiratanga/

a waitangi szerződésről itt: www.pappito.com/2008/02/05/waitangi-day/
és itt:
www.pappito.com/2008/12/31/kirandulas-eszak-masodik-nap/

itt a maori párt honlapja: www.maoriparty.org/ (benne vannak a jobbközép kormánykoalícióban)

pappito · http://pappito.com 2009.06.28. 10:21:28

Maori történelem tekintetében nem adnék linket, tessék guglizni a "maori history"-ra, mert nem csak egyféle az a múlt. A pakeha érkezéséig nem volt írott történelem, ellenben a különböző törzsek mind picit eltérő emlékezettel rendelkeznek. Ennek elég komoly irodalma van, akit mélységében érdekel, az vegye fel a kapcsolatot az Alexander Turnbull Library-val, az itt a nemzeti könyvtár, nagyjából. Segítőkészek és profik.

szociális helyzet ügyében egyrészt ajánlom a lenyűgöző statisztikai hivatalt www.stats.govt.nz/default.htm itt a benefiteket érdemes átnézni (segély, támogatás, kisebbségek)

vagy a Te Papa nevű wellingtoni múzeumot www.tepapa.govt.nz/Tepapa/English/ amely egyébként maoriul is elérhető. (ahogy a google keresője is!)

pappito · http://pappito.com 2009.06.28. 10:21:59

Maori művészet: www.maori.info/
vagy history-nz.org/maori4.html

A téma nem kicsi és nem könnyű. Aki nekiáll, az ne feledje, hogy a netes információk, még ha nemzeti intézmények is teszik közzé, nem fogják azt a képet mutatni, amit a posztban elemzett film. Ennek ellenére mindkettő nézet igaz lehet.

Ha én most nekiállnék a finnországi svéd kisebbségről kutakodni, lehet, hogy gyökeresen más képet kapnék, mint az a finn, akinek egy svéd kommuna a szomszédja...

Sajnos több itt élő magyartól hallottam már a maorikat "cigány"-ként emlegetni, ez ostobaság. Sem a történetük, sem a társadalomban elfoglalt helyük, szerepük nem összevethető, ráadásul alpvetően elutasítom az "ez is segélyen él meg az is" nézőpontot, egyrészt mert nem minden maori (és cigány) él segélyen, másrészt itt a maori őslakos ugyan, de nem egyetlen polinéz.

A kiwik is megkülönböztetik őket egymástól, a maorit maorinak hívják, a többi polinézt (Samoa, Tokelau, Fiji, Cook szigetek, stb.) viszont "szigetinek".

És sose feledjük el, hogy a maorik 150 évvel ezelőtt kaptak a nyakukba egy civilizációs warp-ot, ezer év erdőben lakás és kellemes törzsi háborúzást rúgott fel a fehér ember. Az utolsó emberevős eset (amely bíróságra került) 50-60 éve volt. A maorik egy része képtelen egy ekkora civilizációs ugráshoz alkalmazkodni (ezért nem hibáztathatjuk őket) ugyanakkor számos ősi jogukat gyakorolják (pl. Jádekő biznisz, bizonyos földek tulajdonlása) és kiválóan teljesítenek a hadseregben, művészetekben, és számos maori professzor van a helyi egyetemeken.

Ezt csak azért írom, mert lecigányozni őket pont akkora marhaság, mint fehéruralmazni. Végül, ez az ország pontosan tudja, hogy fiatal és hogy a gyökerei a maorikhoz éppúgy kötődnek, mint a brit koronához.

pappito · http://pappito.com 2009.06.28. 10:22:49

bocs, egyben túl hosszú volt, nem ette meg a szisztéma

anyahajókabinajtóhajtogató 2009.06.28. 10:26:41

Alap film. 15 évvel ezelőtt is nagyot ütött de most is! Láttam vagy 10×

pappito · http://pappito.com 2009.06.28. 10:33:25

@Flashzee: moko már nem nagyon megy, de az arcon kívüli tetoválás az igen.

Egyébként már láttam bolti eladót is szénnétetovált arccal és senkit se zavart. Én frászt kaptam elsőre, de elmúlt :)

Itt amúgy se divat ruha, kocsi vagy kinézet alapján ítélni...

görény G 2009.06.28. 10:49:41

Jó, hogy elővetted ezt a filmet, sok emléket idézett meg bennem is.

Azért azt mindenképpen fontosnak tartom - ami érintőlegesen meg is jelenik az írásodban -, hogy a film a maorik és az erőszak ábrázolásában is artisztikusan hatásvadász elemekkel operál. És, valljuk be, a történet sem túl eredeti, minden "gettófilmes" klisé megjelenik benne.

De! Mindezekkel együtt egy nagyon erős film, minden szempontból, és ez a hiteles színészi jelenlétnek köszönhető.

igazitrebitsch 2009.06.27. 23:53:06
Örömmel olvastam a terápiás vetítést. Én gyermekvédelmi intézményben vetítettem, deviáns(nak tartott) fiataloknak. (Volt köztük Tökölt megjárt csávó is.) Katartikus élmény volt, és nem csak nekik.

A film közben volt olyan fiú, aki felállt, és keménykedni kezdett, hogy "kinyírnám a gecit" (...stb.), mármint az apát, meg a levegőbe bokszolt (...stb.). A többiek állították le. Aztán utána elbeszélgettünk a filmről, gyerek is lenyugodott, és kiderült, hogy hasonló családból került a zaciba. Maori analógiára: Zalából Bp-re felköltözött népes cigánycsaládból, ahol a nagyapa még anno űzte a teknővájó mesterséget, az apa költözött családostól a fővárosba, de nem találta a helyét - innen, mint a filmben...

Szóval az élet is hasonlóan klisés, csak kevésbé artisztikus. (Jaj, ezért a közhelyért még bűnhődni fogok!)

görény G 2009.06.28. 11:02:11

Bocs, sejtem, miért moderáltál; az elvvel részben egyetértek.

Akkor röviden: kösz a postot, trebitschnek meg: terápiás vetítésre tényleg tuti a film.

Üdv!

görény G 2009.06.28. 11:03:03

Vagy nem moderáltál? Na mindegy.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.06.28. 11:14:40

@görény G: Nem moderáltalak, a rendszer szarozik vmit. A hatásvadász megoldásokat én is éreztem, de ezt (és más bénázást, de ezt jeleztem) annak tudom be, hogy ezeket Tamahori "a népnevelés oltárán áldozta be". Vagy. Azt sem tartom kizártnak, hogy neki az efféle erős "színek" használata a természetes, vö. a romák, afrikai feketék színhasználata a népművészetükben. Vagy a népmesék erősen túlzó jelzői, fordulatai... Nekem elfér, bőven.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.06.28. 11:17:07

@efes: Igen, amit a Zalából felköltözött teknővájókra írsz, nekem is elsőre ez az analógia jutott eszembe, de nem akartam nagyon forszírozni, mert gyakorlati ismereteim ez ügyben nincsenek: nem vagyok szociális munkás, és efféle.

tomtyi 2009.06.28. 22:43:08

@pappito: szóval úgy véled, hogy véletlenül sem a fehérember által odavitt és felépített világ társadalmi-gazdasági-bármi elvárásoknak való megfelelés (modern világ) és a hagyományos értékek közötti ellentét, szakadék, illetve az ebből az ellentétből következő identitászavar a problémáik oka? bár ahogy olvasom, későbbi hsz-edben te is ezt írod (vagy nekem hasonlót)

tomtyi 2009.06.28. 22:52:35

"A fehér ember beállított a senki földjére amiről kiderült, hogy már lakik ott valaki.">tőled idézet. és nekem erről szólt a film, amit nem ma láttam, és nem egyszer.
amúgy meg:
"tanítsál, még kérlek.">ebben a hsz-edben pont az van, hogy te magad a téma nagy szakértőjének gondolod, és csak a te véleményed lehet igaz.
tanítani nem akarlak, tanulj saját erődből. válaszolni nem kell, vissza már nem jövök.
asanisimasa! azért köszi, hogy megírtad a cikket, és emlékezhettem a filmre. :)
üdv
T

ZmanUK 2009.06.30. 11:58:23

"What's the time Mr. Wolf, what's the time " :)))

Fantasztikus film
süti beállítások módosítása