Több okból is szem előtt van Johannesburg mostanában. Itt nálam, filmügyileg, Neill Blomkamp Jo'burg-koncepciós District 9-e kapcsán, a nagyvilágban pedig a jövő évi focivébé miatt. A minap az egyik holland tévé érdekes dokumentumfilmet tűzött műsorra éppen e témában, elsősorban a focivébé apropóján, de megtekintése igen érdekes adalékokkal szolgálhat az ufósfilmhez is, például miről is kellett volna szólnia Blomkemp agyonhájpolt lövöldözős mozijának, ha nem csupán a szimpla, valódi életveszély nélküli virtuális vérontás pornográf érzékisége lett volna célja.

Nos. A dél-afrikai Johannesburg egyike a világ 40 legnagyobb városának és a kontinens egyetlen hivatalos világvárosa. Az ország ásványi kincsekből (pl. arany, gyémánt) származó gazdagsága itt központosul, ami a sárgán fénylő arany és a szemkápráztatóan csillogó gyémánt csáberejével vonzza a városba a földrész szegényeit, milliós számban. Johannesburg a világ legveszélyesebb városa, ahol egyaránt megtalálható a mérhetetlen és elképzelhetetlen nyomor és a szinte földöntúli gazdagság.

Rob Schröder rendező-operatőr az ismert Bee Gees-sláger hottentotta nyelven, utcai zenészek által előadott -frenetikus- verziójára fűzte fel Stayin' Alive In Jo'burg című dokumentumfilmjét, amit üdvös módon, legálisan letölthető formában is közzétett az interneten, például ITT.

A film Johannesburg majdnem belvárosát járja körül, ahol a jövő évi futballvébé jónéhány fontos eseménye is zajlani fog; ahonnan már jónéhány éve elmenekültek a gazdag, középosztálybeli fehérek, és ahová helyükre nagy tömegben települtek be az éhség, a háborúk és betegségek elől Zimbabwéből, Mozambikból és a többi környező országból a feketék. (Tehát nem kell az űrből idecibálni senkit, vannak itt épp elegen valódi "idegenek", akiknek sokszor nemhogy macskakaja, de leginkább a kukák mélyén rohadó szerves hulladék jut táplálékul.) Két helybéli, a környéket és a helyi viszonyokat, nyelveket jól ismerő kalauz segítségével a rendező aprólékosan mutatja meg a hajdani elegáns negyed mára súlyosan leszlömösödött villáit, luxusapartmanjait, megszólítja az utca embereit, az illegális ételárust, aki nejlonzacskóba adagolja a bizonytalan állagú kaját, az autószerelőt, aki jobb híján már húsz éve az utcán, a betonon fekve kénytelen munkáját végezni, a kábítószerárust, aki az olcsó szintetikus kokainnal kábít, de látunk éles utcai lövöldözést, temetést, nyílt rendőr-castingot és razziát is.

Egy kemény, embertelen, pokoli világot mutat meg nekünk Schröder, de nem hallgatja el az afrikai emberek ösztönösen pozitív életszemléletéből fakadó remény hangját sem. Sok tennivaló akad errefelé (is), de az emberek nem meghalni, hanem alapvetően túlélni jönnek ide. Fociszurkolóként azonban meglehetősen észnél kell lennünk, ha azt vettük fejünkbe, hogy mindenképpen ott, helyben szeretnénk szurkolni a meccseken, mert azért, e film alapján, szemlátomást nagyságrendekkel biztonságosabbnak tűnik egy Fradi-UTE csetepaté, mint mondjuk Jo'burgban hazabandukolni egy akármilyen meccs után. Asanisimasa: 7/10.