A koncertfilm egy olyan műfaj, amely általában nem mesél történeteket, nem sugall óriási tanulságokat, csupán rögzíti, dokumentálja egy népszerű előadó koncertjét, amit a moziban ülve végignézhetünk, ha a koncertre nem jutottunk el. DVD-kiadását pedig otthon feltehetjük a polcra, biztosan gyakrabban vesszük le onnan, mint a többi filmet, hiszen a zene olyan elvont, mégis könnyen átélhető és bármennyiszer előidézhető élményt nyújt, mint semmi más. Halász Judit első egész estés koncertfilmje, a Csiribiri is éppen ilyen.
Halász Judit
Minden magyar ismeri őt, aki volt gyerek, és hát ki nem volt? De talán van valaki, aki nem tudja, hogy Halász Judit nem egyszerűen egy énekesnő, aki gyermekeknek énekel dalokat, hanem színésznőként kezdte pályáját 1964-ben. Ritkaságszámba megy, hogy gyakorlatilag azóta ugyanannál a színháznál van szerződésben, 1965-ben a legendás direktor, Várkonyi Zoltán hívta a Vígszínházhoz, ahol azóta eljátszotta a drámairodalom sok nagy szerepét olyan szerzők drámáiban, mint Csehov, Shaw, Miller vagy Örkény, olyan társakkal, mint Bulla, Sulyok, Ruttkai vagy Páger. Legutóbbi bemutatója 2008. szeptember 27-én volt Heltai Jenő A Tündérlaki lányok című vígjátéka volt, melyben az egyik főszerepet, özvegy Bergnét játssza. Szintén a „Vígben”. De emblematikus figurája a magyar filmnek is, közel negyven filmben szerepelt, például Jancsónál, Keleti Mártonnál, Várkonyinál. Állandó 
szereplője volt Szabó István első filmjeinek, de Bálint Andrással alkotott filmbéli szerelmespárukra a 1970-es Szerelmesfilmből mindenki emlékszik, aki látta. Énekesnőként több mint másfél millió (!!!) példányt adott el eddig megjelent 21 lemezéből, melyek között a jól ismert gyermekdalok mellett vers- és meselemezek, sőt egy Biblia-lemez is található. Életpályáját elismerések, díjak is övezik, kapott sok más mellett, Kossuth- és Prima Primissima-díjat, de ő valószínűleg arra a legbüszkébb, amit a gyerekek adományoztak neki: II. János Pál pápa és Peter Ustinov mellett ő is a Mosoly-Rend lovagja. Pályáját egy baleset majdnem tragikusan kettétörte – a villamossínen átkelés közben elgázolták – azonban elképesztő akarással újra megtanult járni, beszélni, sőt énekelni, ma már újra kicsattan az egészségtől és energiától, ugyanolyan olyan kedves és közvetlen, amilyennek őt ismerjük a színpadról, lemezekről, tévéből. Tanúsíthatom, találkoztam vele a minap, a férje, Rózsa János által rendezett, egész estés koncertfilmjének bemutatóján.
Koncert, filmen?
Kicsit faramuci műfaj ez, hiszen a élőzene élőben megszólalva nyújtja az igazi hatást, az élő lefilmezve mégiscsak halott, konzerv. Jó esetben dokumentáció, amely megidéz dolgokat, de nem reprodukál, nem helyettesít. Annak jó, aki ott volt a koncerten, aki nem, annak legfeljebb hiányt pótló segédeszköz. Már pedig, Halász Judit koncertjei frenetikusak és amit a közönségével művel, az valami eszement! Régebben dolgoztam koncerteken, rendeztem is néhányat, így tudom, hogy a legnagyobb ribilliót ezek a félméteres „garázdák” tudják művelni, akik a koncert elejétől a végéig sikítják, üvöltik, kiabálják, hogy „Micimackó fázik-zik-zik”, meg hogy „vannak még rossz gyerekek” és a többi effélét Halász Judittal. Ezek a csintalan gyerekek úgy fordítják feje tetejére a házat, amire még a szénné varrt, csontrészeg death-metál rajongók vagy a legmegveszekedettebb operarajongók sem képesek. Ráadásul ezt jó értelemben véve teszik, hiszen a gyerekek sosem törnek-zúznak, ellentétben az elébb jelzettekkel. Érdekes módon, Halász Judit koncertje filmen is működik, ehhez persze szükség van olyan képekre is, amilyeneket Ragályi Elemér készít a hallgatóságról, az énekesnőről és kapcsán.
Koncert, filmen.
Rózsa János nem akart semmi különöset hozzátenni egy Halász Judit-koncerthez, csupán a szó jó értelmében megörökítette feleségének koncertjét. Nem magyaráz, alig illusztrál, legfeljebb egy-két ötletes animációban, csak néhány snittben vázol valami portrét, a fókuszban az énekesnő és közönsége, valamint a dalok állnak. Igazi, klasszikus koncertfilm ez, mint a Led Zeppelin Dal ugyanaz marad-ja, az AC/DC Szóljon a Rock-ja, vagy Scorsese a Band zenekar koncertjéről készített Utolsó valcerje. Illetve eszünkbe juthatnak Bergman Varázsfuvolájának nagy hatású bevezető képei. A hallgatók, a gyerekek és anyukáik, apukáik, nagyszüleik párás tekintetét látjuk, miközben halljuk a „már-könyökömön-jön-ki-de-még-egyszer-meghallgatom”-dalokat, közben már észrevesszük a felnőtteknek szóló sorokat is, majd mi is elmorzsolunk néhány könnycseppet, amikor valamelyik megérint. Halász Judit egyszerű, közvetlen és elbűvölő személyisége a vásznon is hat, a bemutató előadás gyerekközönsége éppen úgy tapsolt és énekelt, mintha igazi koncerten lenne. A film tehát működik, ráadásul nem is hosszú (72 perc). Asanisimasa szerint a film: 10/10.
