asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Katonadolog? (Cenzúrázatlanul - Háború másképp, Redacted, 2007)

2009.12.08. 19:22 efes

Ha lenne még Amerika-ellenes Tevékenységeket Vizsgáló Bizottság, Brian De Palmát minden bizonnyal keresztre feszítenék Cenzúrázatlanul - Háború másképp című hosszú magyar, Redacted frappánsabb eredeti című filmjéért. Persze, készültek mindig is Amerika háborús szerepvállalásait kritikusan szemlélő alkotások (Hair, Szakasz, Full Metal Jacket, stb.), azonban ennyire markáns, és főleg up to date kritika még talán sohasem. A 2007-ben forgalomba került film amerikai katonák által 2006-ban, Irakban ártatlan lakosok terhére elkövetett gyilkosság és szexuális erőszak brutális tényeinek elképzelt reprodukciója, melyben a demokrácia hordozóiként aposztrofált hős amerikai katonákról De Palma határozott és olykor forradalami filmes eszközökkel mossa le a rájuk intézményesen felkent hősi mázt, összességében lesújtó kritikával illetve az egész amerikai háborús politikát is.

De Palma filmje természetesen számító, hatásvadász és manipulatív, hiszen az ellenpropaganda is a propagandafilmek szokásos eszköztárával dolgozik, itt a kitűnő rendező olyan fegyvernemeket is bevet a militarizmus ellen, melyeket eddig még így, ilyen dramaturgiai összefüggésben még soha, senki. Valódi, illetve imitált híradós betétek már korábban is szolgálták a nagyobb történeti hitelességet a filmekben, de hogy valaki egy komplett, fiktív áldokumentumfilmet (bizonyos Marc Clément Barrage című francia oknyomozó, igazságfelderítő filmjét) is bevessen, a cselekmény bizonyos mellékszálait megvilágítandó, talán még sohasem volt példa a filmtörténetben. A filmben hasonló funkcióval bíró Youtube-videókról, Skype-beszélgetésekről már nem is szólunk, mint ahogy Angel Salazar közlegény homevideójáról sem, ezeket már korábban is alkalmazták hasonló funkcióval. Tehát, De Palma minden eszközzel, az azok által közvetített sokkoló és brutális képekkel, szavakkal, az azokon látható emberek tekintetével ordítja arcunkba, hogy a háború SZAR, a katonák SZAROK, aki őket odaküldte, az SZAR. Amerika SZAR! Ilyen sarkos véleményt nem lehet finomkodó, intellektuális bűbájjal a néző fülébe susogni, ezt ordítani kell, a filmnek pedig meg kell, hogy ragadja és meg kell hogy rázza a nézőt, akár fizikailag is, másképpen nincs értelme. Persze, rá lehet sütni a bélyeget egyből, hogy manipulatív meg minden, de igen, legyen az, ha annak kell lennie, hogy hasson.

Mivel fikciós film ez végül is, döbbenetesen igaz színészi jelenlétek, meg ilyenek, blablabla... Baromi erős a film: az asanisimasa szerint 9/10. Azért nem 10/10, mert senki nem jár szórakozni egy agitprop gyűlésre. Illetve aki igen, az beteg.

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr351584182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2009.12.08. 20:05:13

Nekem nem tetszett, olyan volt, mint egy dokumentumfilm rosszul megcsinálva.

alex4427 2009.12.08. 22:29:51

Nekem tetszett. Az egyik kedvenc idézetem a filmből: "Bombázni és lőni szabad őket? Csak megbaszni nem?" - kérdi a nemi erőszakkal gyanúsított kiskatona a vizsgáló bizottságtól.

Miért van az, hogy Amerikából szinte csak a rossz jön át, ill. a rosszra vagyunk vevők? De az miért nem "jön át" az, hogy pl. egy nagy nevű (magyar) rendező ilyen kritikus filmet merjen csinálni - egy, az iraki háborúhoz képest sokkal pitiánerebb - magyar zűrökről és zavarokról? (Hát igen, a demokráciához demokraták is kellenek.)

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2009.12.09. 11:35:47

@alex4427: Igen, egy olyan alapvetően abszurd dologról, mint a háború és a katonáskodás, úgy en bloc, nem lehet normális formában beszélni. Az unalom ábrázolását itt is szerettem, mint az Elefántnál. Szerintem ma az egyik legnagyobb probléma a jóléti(bb) társadalmakban az unalom. Rengeteg rossz fakad a kényelembe és unalomba tespedésből.

Amellett e filmben benne van az a para is, amit mi is érezhettünk piciben, amikor még a varsói szerződés kötelékében teljesítettük a béke védelmét. A Kubrick-féle Full Metal Jacketet láttad? És a Libanoni keringőt? Must see!

alex4427 2009.12.10. 11:09:46

@efes: Az UNALOM. Igen. A gazdag országok gazdagjainak alapvető gondja. (A szegényeknek meg a túlélés!)
Egy amerikai/magyar közgazdásznak van egy párját ritkító könyve, a Joyless Economy (magyarul is kiadták: Az örömtelen gazdaság címmel), ebben ír arról, hogy műveltnek lenni (azaz: nem unatkozni!) az sok "munkát" igénylő hosszútávú befektetés...és az ilyen befektetéseket általában nem szeretik!

Scitovsky Tibor a Szerző neve. Az alternatív közgazdászok egyik jelese . Amerikában élt, írt, tanított és lett nemzetközi hírű közgazdász.
Scitovsky mindig büszkén vállalta magyarságát is. Erről is ír az Egy "büszke" magyar emlékiratai c. ugyancsak kiváló memoárjában.
A magyar mainstream közgazdászoknak, természetesen (!?) nem kellett. Én a 90-es évek közepén próbáltam egy, szokás szerint, igen eredeti írását (az amerikai társadalom problémáiról, főként az unalomról!) szóló írását elhelyezni magyar lapoknál (a Mozgó Világnál pl. hónapokig ültek rajta), míg végül a Közgáz lapjánál, az Aulánál sikerült megjelentetni. (Bocs a hosszú közgazdászkodásért, de az unalom említése nagyon betalált!)

A Kubrick filmet természetesen(!?) láttam. Ott, ugye még Vietnamban csodálkoznak az amerikai katonák, hogy nem szeretik őket, pedig a szabadságot (?) hozták.
Szabadságot- gyilkolással!? Már Vietnamban sem vált be!
Érdekes persze, hogy az agyak - fegyverek nélküli - legyilkolása, a konzum idiotizmus térnyerése milyen sikeres. Pl. nálunk is!
süti beállítások módosítása