Két film, egy azoknak, akik szeretnek novellákat olvasni, egy pedig azoknak, akik lelkükben punkok (de legalábbis minimális érzékük van az iróniára).

Párizs, szeretlek! - szkeccsfilm, a fesztiválkedvenc rendezők színe-javától, Coenéktől a kakukktojás Wes Cravenig, bár ez utóbbi bácsit inkább a Horror Templomának főpapjaként szokás ismerni. Az m1-en 21.35-kor kezdő film(füzér) sok-sok kis történet arról, ki miért szereti Párizst, a szerelem, a költészet, a mittudoménmi városát. Én nem voltam még Párizsban, és ezt a filmet sem láttam, így biztosan meg fogom nézni. Állítólag jó (filmek is vannak benne).

A Titkos gyilkos mama John Waters gyilkos szatírája a nyugodt, békés és unalmas amerikai kertvárosok léleknyomorító hatásairól mesél, évekkel az Amerikai szépséget megelőzve. Ha elkezdjük, nézzük is végig, mert a végén fog orrba verni, hátulról. Nagyon. Képen a főszereplő mama, Kathleen Turner. (Viasat2, 22.25)