asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Tabu (御法度, Gohatto, 1999)

2011.02.18. 11:10 efes

Elég csak felületesen belepillantani Nagisa Oshima filmjébe, hogy képet kaphassunk arról, mi az, mi igazán japán. Tiszta, határozott vonalak, áttetsző, légies terek, méltóságteljes, évszázadok alatt kikristályosodott mozdulatok, szertartások, visszafogott érzelmek, erős kötelességtudat, valamint a hagyományok és a feljebbvalók iránt tanúsított feltétlen tisztelet. A Tabu egy szamurájiskola életébe enged betekintést a résnyire elhúzott, rizspapírral borított tolóajtón keresztül.

Anélkül, hogy bármiféle tudományos igényű szexuálpszichológiai fejtegetésbe bocsátkoznék, elmondanám e filmmel kapcsolatban, hogy pusztán laikusként, mindig is fixa ideám volt, hogy a túl hangsúlyozottan maszkulin tevékenységek, magatartásformák, mint például a katonáskodás, a harci játékok és hasonlók mélyén valahol minden férfiban a férfiasság eszményének megtalálása és magáévá tétele munkál. Innen viszont igazán nem kell túl nagyot lépni, hogy az erő, a hatalom, a hódítás és uralkodás vágya szexuális tartalommal megtöltődve, a férfi homoszexualitásként jelenjen meg egyeseknél. Ezt persze éppen a férfiasság eszményét sulykoló társadalmi konszenzus tagadja váltig: így válhatnak a férfiasság (jellemző külső és belső nemi jegyek, a tesztoszteron mennyisége, effélék) kritériumait nem a legnagyobb bőséggel, illetve biztonsággal birtokló hímneműek látens homoszexuálissá. A katonák közti férfiszerelem az ókori görögöknél közmondásosan elfogadott, mondhatni normális dolog volt, a modern korban azonban, aki még volt oly szerencsétlen, hogy sorkatonai szolgálatot kellett teljesítsen, talán ismerhet megalázó véget érő történeteket, amikor egyik-másik surranótársról kiderült, vagy akár csak a gyanúja felmerült a "köcsögségnek". A homoszexualitás a férfias szóhasználatban egyértelműen a gyengeség szinonímája, így az erőre építő katonáskodásban minden efféle ügy felszínre kerülése tabu.

A testiséget amúgy igen szabadosan kezelő középkori japán társadalomban nem is maga a homoszexualitás jelenléte, hanem inkább a szamurájmítosz bármiféle "férfiatlanítása" volt tabu. Talán nem meglepő, hogy a témához az ismert tabudöntögető rendező, Nagisa Oshima nyúlt hozzá először. Oshima egész eddigi életművében bátran nyúlt a szexualitás témájához, azonban mindig ízléssel és a hagyományok teljes és biztos ismeretében alkotta meg filmjeit. Így a Tabu is autentikusan ábrázolja a szigorú szamuráj-hagyományokat, a bushido, a szamuráj-etika által irányított mindennapokat, de azt is, ahogyan kezelik a soraik között megjelenő "ferde hajlamot". A gyengeséggel megvádolt ifjú szamurájkadét, valamint szerelmesének viszonyát enyhe, amolyan Beat Takeshis (ő alakítja az iskola egyik főhadnagyát) félmosollyal veszi tudomásul az iskola parancsnoksága, hiszen Kano, a lányos arcú kadét, valamint Tashiro, a szerelmese a harci próbákon jól teljesít, sőt, Kano még a próbaként végrehajtandó rituális kivégzést is magától értetődő természetességgel hajtja végre. Hijikata (Takeshi) csak akkor látja idejét közbeavatkozni, mintegy "rövidre vágva" a dolgokat, amikor az iskola kötelékében elharapózó "ferde románc" már az egész iskola hírnevét, harci teljesítményét veszélyezteti. Azt kell mondjam, ritkán látni ilyen kemény, férfias és kiegyensúlyozott filmet a manapság is társadalmakat megosztó férfi homoszexualitásról. A Tabu kötelező tananyag a tolerancia-órán. Asanisimasa: 9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr822669920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ChrisDry · http://www.chrisdry.com/ 2011.02.18. 12:52:15

de rég láttam, nagyon jó kis film. 8/10

bog.art 2011.02.18. 14:25:52

hát, ha a legeslegkedvencebb japán filmemről kérdeznének, valszeg a gohatto-t említeném....istenem, hónapokig vitatkoztunk róla az egyik (nippon-rajongó) unokatesómmmal. nemhogy egy tanulmány, de egy könyv is kevés lenne a film értelmezéséhez. általában ahányszor megnézem, mindig annyiszor új elmélet jut eszembe a szereplők motivációiról, arról, hogy ki ölte meg a homoszexuális őrmestert és ki támadta meg a shrek-fejűt....meg hogy miről is szól az egész. azt hiszem, még életemben nem agyaltam ennyit filmen, mint a gohatto-n. egyébiránt a homoszexualitás nem volt akkora tabu a meiji-restauráció kezdetéig, mint gondolod, gyakoratilag amerikából "importálták" a homofóbiát mint olyat. a filmben sem (saját olvasat) az volt a probléma, hogy összemelegedtek a fiúk, hanem hogy a harci morált bontották meg azáltal, hogy egymás ellen fordultak, ami a shinsengumiben halálos véteknek számított. kano kun motivációinak az elemzése is megérne egy misét...az én értelmezésemben egyáltalán nem volt tashiró szeretője, soha erre utaló jeleneteket nem látunk, csak a körülöttük lévő pletykákból vonhatjuk le ezt a következtetést. és ne felejtsd el, hogy a kitano által alakított figura szemszögéből látjuk a film jelentős részében az eseményeket, ő pedig csak feltételez, találgat és többször, az utolsó pillanatig is módosítja a véleményét a történtekről, magyarán teljesen megbízhatatlan narrátor - ápropó, miért van három narrátor a fimben? az egyik az objektív történelmi tényeket említi, valamint feltételes módban közvetít arról, hogy kano-ról milyen pletykák terjengenek, a másik hijikata maga és van egy a legelején, aki bevezeti a nézőt a történet hátterébe. de miért három? mit jelentenek hijikata látomásai az utolsó jelenetnél? (nyilván az adott kor adott nemzet szimbólumait ismerők számára nem is kérdés, én azért időnként elbizonytalanodom...) mit jelent hijikata legendás mondata, hogy sozaburó igazából sóji-t szerette? na, ezt például soha nem értettem, egyszerűen nem illik a kirakósba. amúgy én ennek a filmnek a kapcsán kezdtem el utánajárni a shinzemgumi történetének, talán még izgalmasabb a film, ha tudja az ember, hogy szinte az összes szereplő élő történelmi személyiség volt (kivéve a három "szerelmest", akik irodalmi alakot), nagyon hasonló karakterrel mint ahogy ábrázolva vannak a filmben (sóji valóban híresen derűs, mindig mosolygó csodagyerek volt, aki már a huszas évei elején vezető instruktora volt a shinzengumi-nek és tényleg imádta a gyerekeket, ezért a vízparti jelenet, még mielőtt valaki pedofíliával gyanusítaná....el lehet azon is vitatkozni, hogy a szegény kanó vajon a maszkulin pasik áldozata volt vagy egy ügyes féceszmixer, aki brilliánsan manipulálta a többieket. meg még vagy ötven hasonló kérdés....mindegy, a gohatto számomra pont ezért zseniális film, mert ahány ember, annyi megoldást talál a kérdésekre és óshima gyönyörűen ránk bízza a válaszokat és semmit nem akar letuszkolni a néző torkán.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.02.18. 15:05:03

@bog.art: "a homoszexualitás nem volt akkora tabu a meiji-restauráció kezdetéig, mint gondolod, gyakoratilag amerikából "importálták" a homofóbiát mint olyat. a filmben sem (saját olvasat) az volt a probléma, hogy összemelegedtek a fiúk, hanem hogy a harci morált bontották meg azáltal, hogy egymás ellen fordultak, ami a shinsengumiben halálos véteknek számított." - Igazad van, én magam is ezt mondom, ám a sz9övegben ellentmondok ebben magamnak, így picit át is kellett írjam... :D
süti beállítások módosítása