asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Bronson (2009)

2011.03.29. 16:22 efes

Charlie Bronson a művészneve Anglia "legerőszakosabb rabjának", aki amúgy Michael Gordon Petersonként látta meg a napvilágot, 1952-ben. A későbbiekben aggatta rá egyik akkori jóakarója a híres amerikai filmszínész nevét, "mert ő olyan kemény és agresszív", mikor Mickey éppen szabadlábon volt és illegális bokszmérkőzéseken gyepálta ellenfeleit, a név azonban rajta maradt. Az ő élete, pontosabban inkább a külvilág által teljességgel érthetetlen személyiségének és tetteinek értelmezési vágya ihlette a Bronson című filmet, hiszen Charlie még mindig él, valószínűleg most is magánzárkában, ahogy eddigi életének megdöbbentően nagy részében.

Az elképesztő fizimiskájú, állandóan kőkeményre feszített izomzatú, kopaszra borotvált, pödrött bajszú fazont Tom Hardy kelti életre minden apró részletre kiterjedő, precíz színészi munkával, amihez hasonlókat amúgy kapásból díjak özönével szokás honorálni, itt azonban valószínűleg a film témája miatt a díjeső elmaradt. Hiába, a szocio- és pszichopata Bronson, aki puszta kézzel tépte szét a neki rontó kutyákat, aki meztelenre vetkőzve, heccből nekiment egy szakasznyi kommandósnak, aki eddigi élete során a gyilkosság kivételével elkövette a létező összes erőszakos bűncselekményt, nem éppen az a kifejezett figura, akit bármilyen szempontból példaképként, de akár elrettentő példaként is fel lehetne mutatni, még akkor is, ha azóta már hívő muszlimként él, könyveket ad ki, és kiállítják festményeit.

Mondjuk, a dán Nicolas Winding Refn-t Bronson életének pozitív oldalai nem is érdekelték annyira, hogy azt filmjében szembeállítsa a vadabb dolgokkal, a művészi ambíciók is csak mint extrém furcsaságok jelennek meg. Ettől függetlenül, maga a film, túlzás nélkül parádés vállalkozás - fura fazonról egy fura film. Történetét maga Bronson, vagyis a Tom Hardy által virtuóz módon megjelenített személy meséli el, egyes szám első személyben, formailag viszont egy groteszk, szinte expresszionista kabaré formájában. Bronson életének különböző jelenetei is úgy jelennek meg, mint egy-egy bizarr kabarétréfa, a legbrutálisabb jelenetek is inkább egy klasszikus burleszket idéznek, nem egy agresszív pszichopata dühöngését. Tovább fokozza Refn a jelenetek zavarba ejtő hatását a jól megválasztott kísérőzenékkel, melyek úgy ellenpontozzák a jelenetek groteszk hatásait, hogy egyben még jobban felerősítik azt. (Láttunk már ilyet, pl. Kubrick Mechanikus narancsánál.) Itt Delibes, Puccini, Verdi, Beethoven és Wagner örök és csodálatos muzsikái, valamint a Pet Shop Boys és egy valami éktelenül brutális minimál-szintipop zenekar (Glass Candy) dallamai festik alá az explicit erőszak képeit, túlzás nélkül elementáris hatással. Sajnos, Refn-nek arra már nem maradt energiája, illetve, mivel a valódi Bronson még él, lehetősége sem drámai ívet adni a filmnek, ezért inkább csak abbamarad, minthogy valódi fináléja legyen. Azonban mégis szórakoztató, ijesztő, de azért kifejezetten érdekes darab ez, így sután elharapva is. Asanisimasa: 7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr202782098

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rorschach · http://lowfast.blog.hu 2011.03.29. 17:24:25

Na ezt megnézem, kiváncsi lettem rá

bog.art 2011.03.29. 18:29:35

ó, ezt láttam tavaly, szerintem marha jó film volt, gyönyörű látványvilággal, és egy brutálisan kigyúrt handsome bob-bal (a spíler-ből) a főszerepben - a legjobb az elmeszanatóriumos jelenet! amúgy is nagyon bírom azokat a próbálkozásokat, amikor az agressziót és az esztétikumot közös nevezőre akarják hangolni és magas művészet szintjére emelni, ha jól emlékszem, bronson is talált valami hasonló ideológiát a pszichopatológiájához, mindenesetre hatásos volt. és tényleg kár, hogy hardy alakítását nem értékelték jobban annak idején.

ChrisDry · http://www.chrisdry.com/ 2011.03.30. 09:41:08

nekem első megnézésre 9es volt, de aztán 8asra visszább vetettem, de az alakítás és a hangulat pazar, még ha ilyen nem is vehetem komolyan dolog lesz belőle... ha másért nem az alakításért kötelező megnézni -szerintem. 8/10
süti beállítások módosítása