asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Mit nézzünk ma a tévében? - Péntek

2011.06.17. 08:12 efes

Péntek van, kánikula-közeli állapotok, a munkásosztály kocsmába megy. A társadalom azon része, aki mégis inkább tévézne, az ne nagyon számítson többre, mint limonádéba tunkolt uborkaszezonra. Bár...

A Halálos terápia amolyan klasszikus, Robin Cook-stílusú orvoskrimi, melynek a szokásos bűnügyi felületét egy igen markáns generációs-szakmai ellentét is cizellálja. A gagyi, B-kategóriás cím valójában egy erős közepes, igen tisztességes filmet takar, amire következtethetünk az első vonalbéli (1996-os film!) szereposztásból is: Hugh Grant, Gene Hackman, Sarah Jessica Parker, David Morse. (Viasat3, 21.25)

A Tulpan egy tündéri kis film. Asa éppen leszerelt a tengerészgyalogságtól és visszatér a végtelen kazah sztyeppékre. Minden vágya, hogy birkapásztor lehessen, ehhez azonban meg kell nősülnie, mert másképpen nem bíznak rá egy egész birkanyájat. Asának azonban hatalmas, elálló fülei vannak (kép!), s ez úgy tűnik, komolyan meghiúsíthatja nősülési szándékát. Aki ennyi nem elég, hogy hagyjon csapot, papot és hazarohanjon a kocsmából, az menthetetlen. (m2, 22.50)

A ma esti Dr.Halál (Viasat6, 22.55), az esetleges félreértések elkerülése végett, nem az a Dr.Halál, melyben Al Pacino alakítja a napokban elhunyt Dr. Kevorkiant, ellenben egy igazi trash-nek ígérkezik. Egy bekattant fogorvosról szól, aki fogorvosi székét használja fel magánéleti válságának kompenzálására. Haha, öt sör után nyilván ütni fog.

Mit nézzünk ma a tévében? - Csütörtök

2011.06.16. 09:14 efes

Az olvasók nem is sejtik, mennyire szívesen néznék át ezen a szájbapakolt politikán, mint egy frissen suvickolt ablaküvegen, ha tehetném... De nem tehetem. 22 évvel ezelőtt történt ugyanis, hogy egy viszonylag szimpatikus, lobogó hajú fiatalember, az izgalomtól remegő térbe kiáltotta, hogy: Ruszkik haza! Ma ugyanez a fiatalember, immár pocakosan, megnyírva és résnyire szűkült pupillákkal, diktátori babérokra törő országvezetőként szúrja tökön saját, állítólag szeretett országát, és ha nem vigyázunk, rövidesen azt is elfelejtjük, hogy ez a nap nem Orbán Viktor első jelenéséről szól. A mai napon Nagy Imrére kell emlékeznünk: 1989 június 16-án helyezték méltó módon örök nyugalomra 1956 mártír miniszterelnökét.

A lakájtévék természetesen egymást túllicitálva járnak élen a dolgok átmosásában. Az m1 20.05-től az amúgy igen tisztességes Mansfeld című filmet adja. Mansfeld Péter emléke egy külön emléknapot érdemelne, Nagy Imréhez viszont semmi köze nincs, még akkor sem, ha ugyanannak az eseménynek voltak áldozatai, egyben hősei. Az m2 dettó. A veterán Mihályfi Imre '95-ös A párduc és gödölye (20.30) legalább annyiban köthető Nagy Imréhez, hogy az 56-os forradalmat követő évtized erősen "irányított" bírói gyakorlatának kritikája, így akár ma is aktuális lehet (nem is akármennyire!), de a mai nap szintén nem erről a filmről szól. Mégis a Duna ma este a legszemforgatóbb: Mészáros Márta Kéthly Annáról szóló filmjével próbálja elkápráztatni a nagyérdeműt (21.00). Mintha nem is akarnának tudni arról, hogy éppen a rendezőnőnek van egy kifejezetten Nagy Imréről szóló filmje, aminek, ha valamikor, hát ma este kellene mindenképpen adásba kerülnie. De helyette inkább maszatol, s ami a legbosszantóbb, hogy más kárára. A Duna II legalább összerittyentett egy kerekasztal-beszélgetést, nyilván jól megválogatott résztvevőkkel.

Aki ma este mindezek ellenére mégis tévézni szeretne, és hidegen hagyja, hogy húsvétkor van karácsony, akkor jár a legjobban, ha Chick Coreát választja (mezzo, 20.30). Vagy megnézi a Szakaszt (kép) a Filmmúzeumon, 21.00-tól, mintegy tanulságképpen.

Mit nézzünk ma a tévében? - Szerda

2011.06.15. 12:43 efes

A Duna II. újabb Mihalkov-opusszal jelentkezik: az Öt este egy régi szerelem sok évvel későbbi újrabeszélése, avagy melegítik-e az oroszok a töltött káposztát? Édesbús, teaillatú mélyszláv romantika, 19.30-tól.

A fő-Duna szintén keletre veti vigyázó tekintetét, a Hableány című film azonban már a kortárs orosz film egyik nagy (hazai) sikere. Láthattuk már mi is jó néhányszor itt, a Dunán, aki esetleg mégse, az nézze meg most. Üde, halványan skandináv ízekkel fűszerezett, ám mégis ízig-vérig orosz alkotás ez, mely talán leginkább az Am.élie csodálatos életére emlékeztet, de csak olyan távolról, mint amennyire Moszkva van Párizstól. Ami ugye, nem kis távolság, s ezt a franciák éppen eléggé tudják is. Kezdés: 21.00

A Sakál Fred Zinnemann 1973-ban készült A sakál napjának (erről kritika nemsokára) remake-je, amiből éppen az hiányzik, amitől az alapeset nagyszerű. Ott pörög, ahol nem kéne, és ott lassít, ahol pörögni kéne. Így csak egy átlagos akciófilm, viszont ha nem láttuk az eredeti filmet, akár még szórakoztathat is, ha azonban láttuk már, akkor viszont halálra fog idegesíteni. (Viasat3, 21.25)

A FEM3 ma este megint belehúz Steven Spielberg nagyszabású, szélesen áradó rabszolgasors-meséjével, az Amistaddal. Igen erős a szereposztás, Morgan Freeman kontra Anthony Hopkins (kép), plusz még sokan mások. Ha nem irtózunk a klasszikus spielbergi pátosztól, és hagyjuk magunkat a filmmel hömpölyögni, akkor katartikus élményben lehet részünk 22.15 után 155 perccel.

Mit nézzünk ma a tévében? - Kedd

2011.06.14. 08:42 efes

Lesz ma este egy, a mozikban jó nagyot hasalt gyermekkönyv-klasszikus szerintem érdekes filmadaptációja, A Macska. A meghökkentően abszurd látvány- és gondolatvilágot megvillantó film nem lesz könnyű mulatság (persze, a gyerekek azért nézhetik, hiszen nekik készült), kísérletképpen azért mindenképpen ajánlanám. (FEM3, 20.00)

A Hiúságok máglyája szintén meglehetősen cinkes darab: a tehetségtelennek semmi szín alatt nem nevezhető Brian De Palma 1990-es vígjátéka begyűjtötte az összes fő jelölést a rendes évi Oscar-díjakat megelőző Arany Málna-szavazáson. Pedig a képért Zsigmond Vilmos volt felelős, de a szereplők listája is impozánsnak mondható (kép), a filmet pedig Tom Wolfe írta, mégis bukta lett a vége. Ma csekkolhatjuk, jogos volt-e a kasza, vagy csak az újságírók hisztiztek be megint, a szokás szerint. (Viasat3, 21.25)

A Millió Dolláros Hotelt is szokásos utálni "igényes" körökben, pedig szerintem az egyik legjobb filmje a német filmgurunak, Wim Wendersnek. (Story4, 22.10)

A mezzon az operakedvelők Händel kismillió operája közül a remek és szórakoztató Rinaldót nézhetik meg 20.30-tól.

Mit nézzünk ma a tévében? - Pünkösd Hétfő

2011.06.13. 08:45 efes

Mivel rohanok a strandra, ezért csak slágvortokban:

Arn, a templomoslovag - Semmit nem tudok erről a fényképek (például itt) alapján igen nagyszabásúnak és igényes kivitelűnek ígérkező dán (és egyéb skandináv) történelmi filmről, így nyilván ez lesz az esti program. Kereszteslovagok, nagy kardcsaták, romantika, vér, könny - remélhetőleg. Bizalomra adhat okot, hogy egy darab hollywoodi sztár sincs a stáblistán, ellenben echte dán és svéd arcok annál inkább. Jó hosszú lesz. (RTL, 19.00)

Lássuk a medvét! - Szintén fekete ló, egy osztrák-német filmdráma, melyben egy medve garázdálkodik az idilli, alpesi Milkacsoki-faluban. Az osztrák filmdrámák általában elég belemenősek szoktak lenni, valamint a film rendezőjének, Xaver Schwarzenbergernek a filmográfiája is elég meggyőzőnek tűnik ahhoz, hogy ne söpörjük le a macit csak úgy egyszerűen az asztalról. (m2, 20.30)

Az emigráns Márai emigránséveiről készült film, amiben Bács Ferenc kiválóan alakítja az írót, akinek személyiségéről, valamint nehezen érthető időskori öngyilkosságáról kapunk igen árnyalt képet. (m1, 21.00)

Büszkeség és balítélet - Egy Jane Austen-adaptáció, ez a mai a viszonylag nézhető Keira Kinghtley-is verzió lesz. (tv2, 23.00)

A Coolon, 21.55-től az "egészen jó" Rambo 1, alternatívának. Vagy van a Filmmúzeum, remek magyar filmekkel.

Mit nézzünk ma a tévében? - Pünkösd vasárnap

2011.06.12. 09:22 efes

Elég kétségbeejtő a helyzet. Ne várja senki tőlem, hogy a Nevem: Senkit ajánlgassam századszorra, vagy hogy gyógyuljon rá a Filmmúzeumra, mert úgysem talál nézhető filmet sehol másutt... Batman! Kezdődik! Gyerünk inkább a Balatonra! Balaton retró az m1-en, 15.30-tól? 100-as nosztalgia-faktor.

Estére van az (azt hiszem) első X-Men-film, A kívülállók (film+, 21.00), jó színészeket láthatunk benne, meg relatíve vicces is lesz, meg látványos is és érdekes is, de hát azért ez mégiscsak egy mesefilm. Ha azonban megengedjük gyermeki énünknek, hogy egy pillanatra (két órára) kikukkantson várbörtönéből, akkor segítségével végig lehet nézni. Jön utána ugyanis az Édes november (RTL, 23.05), amely a romantikus énünknek fog kedvére tenni, aki miután gyorsan visszaszuszakolta a szuperhősök fantasztikus kalandjait újrajátszani akaró gyermekit a helyére, gondosan betárazta a párna alá a papírzsebkendőket, édesdeden fogja végigszipogni ezt a nagyon érzelmes, nagyon megható, nagyon csöpögős és nagyon édes, ám meglehetősen szomorú végű szerelmes filmet. Keanu Reeves szívdöglesztő (talán azóta se, és azelőtt se volt ilyen, soha), Charlize Theron pedig tényleg jót játszik benne (kép).

Kvíz Show (Quiz Show, 1994)

2011.06.11. 11:44 efes

A minap tele volt az internet az RTL Klub valóságsói keltette felháborodáshullámokkal, melyekben a júzerek komoly kétségeket állítottak a szavazások, illetve a játék végkimenetelének tisztaságát illetően. Hogy a gyanú egyáltalán felmerülhetett, hogy az összeesküvéselméletek már a show indulásakor, a castingnál szárba szökkentek, abban igen komoly "sara" van Robert Redford '94-es Kvíz Show című filmjének, mely abszolút valóságos tényeken alapszik: a filmben is az egyik főszerepet alakító Dick Goodwin (Rob Morrow) vezette kongresszusi vizsgálóbizottság által felgöngyölített botrányos ügyet meséli el, Goodwin könyve alapján. Így vitán felül abszolút hitelesnek fogadható el minden állítása, minden jelenete, és nem kell túlzott asszociációs képesség ahhoz sem, hogy a televíziózás hőskorából eljussunk a mai kereskedelmi tévék világába, és ott csúnya folyamatokat sejtsünk. Persze, az RTL-nél mindig ott felügyelt a közjegyző... :)

A film sztoriját nem ragozom, egy kvízjáték szereplője kiesése után kitálalt a sajtónak a showműsor irányított végeredményét illetően, aminek köszönhetően kongresszusi vizsgálóbizottság alakult az ügy feltárására. Az ügyet szépen feltárták, hogy aztán minden menjen tovább a maga útján - így megy ez. Theres's no Business Like Showbusiness. Az igazság sokszor unalmas, és valójában senki sem kíváncsi rá. Azért kellett Alekosznak nyerni, mert ő volt a legszínesebb fazon a favellában, a kézdivásárhelyi kissrác meg egyenesen maga volt a szegény ember legkisebb fia, hátán tarisznyával és hamuba sült pogácsával, hiába volt jobb fej Jerzy és hiába énekelt jobban Mr.Joe.

Persze, Redford Frank Capra nyomdokán járva azért úgy mutatja meg az ügyet nekünk, hogy mi nézők fortyogunk a nyilvánvaló igazságtalanságot látva, és ki is hirdeti az ítéletet, a filmvégi tanulság mégis azt sugallja, hogy a dolgok rendben vannak. A showbusiness célja a szórakoztatás, hogy minél több ember leüljön a tévé elé és szórakozzon, valamint megvegye a szponzorok termékeit, akik tetemes összegért megvették a tévé műsoridejét.

Robert Redford szép, jólfésült, fess, majdnem tökéletes filmet rendezett a sztoriból, pont olyat, amilyen ő maga is. Csak annyira hatásvadász, amennyire kell, csak annyira moralizál, ami még nem fekszi meg a gyomrunkat és csak annyira szájbarágó, amennyit feltétlenül tudnunk illik arról, hogy "mitől megy a villamos". Hollywood legszebb hagyományait követi, igazi veretes mű ez a film. A bő két óra végig izgalmas, feszültséggel teli, egyben szórakoztató. John Turturro kicsit karikaturisztikus a hőbörgő zsidó kisember figurájában, viszont Ralph Fiennes tűpontos a hűvösen arisztokratikus irodalomtanár szerepében. Igazán jó az ördögi producerpáros, főleg az egyik fele (David Paymer - Dan Enright) és a tévécsatorna sérthetetlen nagyura (Allan Rich - Robert Kintner). Jó kis film tehát, amely után még az is garantáltan idézőjelek között nézi a kereskedelmi tévék szemfényvesztéseit, aki amúgy hajlamos mindent készpénznek venni, ami "benne volt a tévében". Asanisimasa: 8/10

Mit nézzünk ma a tévében? - Szombat

2011.06.11. 08:31 efes

Az m1-en 21.00-kor kezdő Miss Daisy sofőrje, ugye, az egy elbűvölő film. Kapott sok díjat is, teljesen megérdemelten. A morcos-zsémbes öreg néni és a bölcs néger sofőrje, Jessica Tandy és Morgan Freeman. Igazi, tartalmas szombat esti film a társadalom azon szegmensének, akik e napot nem feltétlenül arcuk szétcsapására szánják.

Alternatíva szintén egy vaskos hollywoodi mainstream, Sidney Pollack remek A tolmács című filmje, a még botox-mentes Nicole Kidmannel (kép) és Sean Pennel. Bővebben itt. (tv2, 21.35)

Mikszáth A Sipsirica című regényéből Katkics Ilona rendezett annak idején tévéfilmet, parádés szereposztással, amit ma este az m2-n 22.10-től újranézhetünk. Aszongyaja az ismertető, hogy "Mikszáth, mintha tulajdon fejlődéstörténetét örökítette volna meg A Sipsiricában: a dzsentri-Magyarország liberalizmusába vetett illúzióinak szertefoszlását, a keserű kiábrándulásig." Szerintem, itt valaki nagyon áthall valamit valahonnan...

Mit nézzünk ma a tévében? - Péntek

2011.06.10. 10:47 efes

Az utolsó cserkész egy igazi, oldszkúl akciókrimi Bruce Willis fénykorából (kép). Jellemző a nyitójelenet: a Willis által alakított lecsúszott, borostás, szemmel láthatóan sokszorosan másnapos magánnyomozót a virágágyásra parkolt autójában ébresztik az utcagyerekek... Aztán azért összekaparja magát, és munkába lendül. Tony Scott rendesen összerakta a filmet, Willis, mint mondtam, jó formában van, így nagyot nem bukunk e filmmel. Én legalább tízszer láttam. (Cool, 21.20)

Az Időzavarban sem egy nagy vaszizdasz, csupán egy szimpla, de tisztességes krimi. Itt Denzel Washington a főalak, ami már önmagában is elég akár: egy floridai kisváros seriffjét alakítja, aki egy brutális kettős gyilkosságot derít fel, melynek szálai messzire vezetnek, de a közvetlen közelében erednek. (Viasat3, 21.25)

Mi ketten, tehát a film két főszereplője állástalan színészként pengeti élete húrját 1969 nyarán, a békejelekbe, virágokba és marihuánafelhőbe burkolózott Londonban, mígnem egy nap beköszönt a várva várt szerepajánlat, de csak egyikőjük számára. Ez az 1987-ben készült film Bruce Robinson eleddig egyetlen rendezése, akit például olyan film írójaként ismerhetünk, mint a kambodzsai Vörös Khmerek szörnyű vérengzésének első filmes feldogozásaként bemutatott, megdöbbentő Gyilkos mezők. (m2, 22.25)

A fekete macska a Viasat6 búvópatakként felbukkanó retro-horrorsorozatának egy újabb remeknek ígérkező darabja, Lucio Fulci önironikus stílus-paródiája, 22.30-tól.

Második nekifutás (Le deuxieme souffle, 2007)

2011.06.09. 14:56 efes

A Második nekifutás második nekifutás José Giovanni Un Reglement de Comptes című gengszter-krimijének filmes adaptálására. Az első a legendás Jean-Pierre Melville-é volt, hasonló címmel, 1966-ból, ezt a 2007-es verziót Alain Corneau jegyzi, forgatókönyvíróként és rendezőként. Vég nélküli, parttalan vitát lehetne folytatni arról, hogy most akkor ez a mostani film a Melville-ének remake-je, avagy a regény egy másik feldolgozása, arról nem is szólva, hogy melyik jobb film; én csak annyit szögeznék le ez ügyben, hogy a két film ránézésre egyáltalán nem hasonlít egymáshoz, ezzel szemben cselekményükben igen (hiszen az alapanyag mégiscsak ugyanaz). Mindkét filmben közreműködött forgatókönyvíró-társként maga Giovanni is, úgyhogy ez nem is lehet meglepetés.

Míg azonban Melville szikár, kegyetlen sorstragédiát rendezett a régivágású gengszterhősének, Gu-nak történetéből, Corneau filmje vele szemben erősen stilizált hatást kelt. Mintha egy Humphrey Bogart által játszott Dick Tracy keveredne bajba egy Wong Kar-vai-filmben. Kicsit film noiros, kicsit melankolikus, néha vicces, olykor patetikus, máskor meghökkentően brutális, szélesen áradó gengsztereposz. A párbeszédek mintha egy az egyben lennének átemelve a több mint negyvenéves eredeti műből, azok a szófordulatok, az a szleng, az a nyelvezet, ami a maga korában klassz volt és sütött, ma már kifejezetten archaikusan hangzik, azonban éppen így felel meg a történet lényegének: a film ebben az olvasatban a régi idők régi bűnözőinek idealizált "úriemberségéről" szól, amikor még a bűn világában is működött bizonyos tisztesség, volt szakmai hírnév, amit még az ellenkező oldal, a rendőrök is tiszteltek és elismertek. Gu ebben a történetben ezt a mára már letűnt világot képviseli, s bár még felülemelkedik a vele szemben már megjelenő fiatal és kegyetlen, feltörekvő új generáción, túlélni őket már nem képes. Corneau filmje képi világában merészen igazodik saját olvasatához, kifejezetten bizarr, szinte pszichedelikus színekben álmodta meg a filmet. Erős, vastag zöldekben, pirosokban és kékekben játszik a film, amely így jobbára egy képregény-film képzetét nyújtja, ezzel is sugallva, hogy a történet nem reális, és egy hajdani, letűnt, vagy talán sosem volt világban játszódik. Viszont ez a világ sem volt mentes a kegyetlenségtől, látunk is látványosan szitává lőtt testeket, ellőtt fél tenyért és szemgödröt, ekkor azonban még az erőszak még mindig okkal és indokkal, sajátos törvények és szabályok alapján történt meg.

Gu-t Daniel Auteuil alakítja, aki közel sem olyan markáns figura, mint Melville-nél volt Lino Ventura, annál sokkal lágyabb, törékenyebb és melankolikusabb, igazi "utolsó hős", kicsit furán is mutat kezében a két irdatlan mordály, amit azért még mindig előkap a kellő pillanatban. A megkerülhetetlen francia szépasszony, Monica Bellucci (Manouche - Gu szerelme) afféle pinup-karakter, arca botoxtól feszül a pattanásig, azonban ezúttal épp egy ilyen kétdimenziós figura kell egy ilyen erősen stilizált filmbe, szép és szexi. Ebből ennyi kell. A többi karakter sincs jobban cizellálva, egy-két markáns jellemvonás - a rendőrfelügyelő cinikus, éleselméjű és szívós, de tisztességes. A fiatal gengszter-kolléga veszélyes, kétszínű patkány. Az öreg haver a végletekig megbízható, stb., stb. A történet sincs túlzottan megvirblizve, jó hosszan, komótos ritmusban halad A-ból B-be, beletelik vagy 150 percbe, míg oda megérkezik, de legalább megérkezik és "az ívet is adja". Néhol picit leül ugyan, de alapvetően szép történetet ad. Jó film ez, több figyelmet érdemelne, mint amennyit kapott. Asanisimasa: 7/10

Mit nézzünk ma a tévében? - Csütörtök

2011.06.09. 10:14 efes

Tombol az uborkaszezon és még hol van a vége! Bár, a csütörtök normál idényben is feltűnően gyengén muzsikál, zene mindig akad a mezzon. Ma ott sem (legalábbis, ami van, azt én nem nagyon bírom...:). Az egyetlen filmajánlat mára Michael Cimino zseniális Szarvasvadásza a Filmmúzeumon, 23.00-tól (vége 2.00-kor!). A képen Christopher Walken a film egyik híres jelenetében.

Aaltra (2004)

2011.06.08. 12:04 efes

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer két szomszéd, valahol a nagyhírű belga mezőgazdaság egyik gócpontjának kellős közepén. Egyikük becsületes, ám rettenetesen lusta traktoros, másikuk éppen az ellentéte. Na nem sürge tevékenykedésben, hanem foglalkozásban: ő a közeli városban hivatalnok. A két pasas egymással szemben laknak, és úgy utálják egymást, hogy akár még nyakát is szegnék a másiknak nagy utálatukban. Aztán, aminek jönnie kell, az jött is: egy nap, amelyik amúgy éppen olyan volt, mint a többi, egymásnak is estek. Öldöklő harcuknak egy szörnyű baleset vetett véget, éppen javában birkóztak, amikor, mintegy a végtelen gondviselés figyelmeztető ujjának pöccintésére, rájuk dőlt a traktoros traktorja. Mindketten lebénultak és kerekesszékbe kényszerültek, azonban ezzel a szörnyűséggel, nem kis meglepetésre, egy csodálatos barátság vette kezdetét. A két kerekeken guruló, immár jóbarát hosszú útra indul: behajtani a jogos kártérítést a finn Aaltra nevű cégtől, amelyik a balesetet okozó gépet gyártotta...

Hőseink útja azonban korántsem zökkenőmentes, és nemcsak azért, mert kerekesszékeken utaznak. Bimbózó barátságuknak a múlt sérelmeit egyenként kell leküzdenie, valamint a külvilág sem mindig az elvárt figyelmességgel fordul erősen hendikepes barátaink felé. Az Aaltra című, elsősorban belga film igazi, tipikus road-movie, alig-párbeszédekkel, artisztikus fekete-fehér képekben, pontos, igaz és okos humorral, amely nem nélkülözi a szatirikus, a morbid és a groteszk felhangokat sem. Sőt, leginkább éppen ezek jellemzik a 15 éves televíziós "humorbombázás" után, az ismert francia rendező, Maurice Pialat tanácsára filmezésbe e művel belefogó Benoit Delepine és Gustave Kervern remek filmjét. A hétköznapi emberi gonoszság, a nemtörődömség és a látszatlét kevés filmben jelenik meg olyan plasztikusan, mint az Aaltrában, de ilyen "cinkes" malíciával sem ábrázolták még a kerekesszékbe kényszerült emberek mindennapi szenvedéseit. Kap a legendás "szívlapáttal" itt mindenki, nyomorult, balesetük után egymás iránti gyűlöletüket megsokszorozva a világ felé fordító főszereplőink éppúgy, mint az olykor jószándékú, ám tudatlan, máskor szimplán figyelmetlen, sőt rosszindulatú külvilág. A film poénjai nem verbálisan, sőt, legtöbbször nem is képileg működnek, hanem a néző agyában, a látottak-hallottak után állnak össze. Egy road-movie ugyan nem kíván túlzottan cizellált narrációt, illetve cselekményt, ezek túlzásba vitele emészthetetlenül zavarossá is tenné azt, azonban amit e két belga őrült művel (ők rendezték és írták, valamint főszereplik e filmet!) az, legalábbis számomra, a klasszikus filmkészítés magasiskolája. A röpke másfél órányi pokoljárást követő katartikus és felemelő fináléban az e filmnek is alapvető mintájául szolgáló groteszk film finn nagymestere, Aki Kaurismaki is megjelenik egy röpke, de fontos jelenetben, akár mintegy igazolásképpen is. Nemrégiben látható volt a jó mozikban a páros nem kevésbé meredek Profi bérgyilkost keresünk, nem nem akadály című műve is. Asanisimasa: 9/10

Mit nézzünk ma a tévében? - Szerda

2011.06.08. 10:00 efes

Mai egyetlen filmajánlatom nem való mindenkinek. A tojás török film, de nem a mostanában futó kalandos-érzelmes szappanoperák fajtájából való, hanem egy szuverén hangú művész, tulajdonképpen történet nélküli elmélkedésének egy szelete. Semih Kaplanoglu filmfesztiválokon szép sikereket arató Tej-Tojás-Méz trilógiájának talán legszebb darabja ez a film, melyet 19.30-tól nézhetnek meg az érdeklődők a Duna II-ik csatornáján.

Amúgy a szokásos vizuális gyorskaja található ma a képernyőkön, sorozatok ismétlései, ócska filmek, sport vagy ismeretterjesztés magazinszínvonalon.

10 éves a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, 40 éves a Kecskeméti Rajzfilmstúdió – Díjnyertes animációs filmek a Daazo.com kínálatában

2011.06.07. 13:09 efes

A magyar animáció számára 2011 igazi jubileumi év: 10 éves a KAFF, 40 éves a Kecskeméti Rajzfilmstúdió, 70 éves Jankovics Marcell, 60 éves Cakó Ferenc és még számos animációs filmrendező ünnepel kerek születésnapot. A jeles alkalomból a Daazo.com - együttműködésben a Kecskeméti Animációs Filmfesztivállal - egy különleges rövidfilmes gyűjteménnyel jelentkezik. A kollekcióban helyet kaptak a KAFF-on korábban díjazott rövidfilmek legjobbjai, a kecskeméti rajzfilmstúdió reprezentatív alkotásai és a jubiláló animációs nagymesterek munkái is.      

A gyűjteményben megtekinthető számos a KAFF-on korábban díjazott rövidfilm. Többek között Horváth Mária Ajtó 8. című munkája, mely az 1985-ös fesztiválon nyerte el a legjobb rövidfilmnek járó díjat. A gyűjtemény része az 1993-ban a Zsűri Nagydíját kiérdemlő Locsolkodás című kisfilm is Weisz Bélától. A legújabb generációt pedig Bertóti Attila képviseli Ariadné fonala című filmjével, melyet a legjobb rövidfilmnek választottak a legutóbbi KAFF-on.       

A kollekcióban három rövidfilmes különlegességgel ismerkedhetünk meg a 40 éves kecskeméti rajzfilmstúdió történetéből. Szoboszlay Péter Hogyan került Eszter az asztalra? című munkája, Homolya Gábortól a Western, valamint Szilágyi Varga Zoltán Jegyzőkönyve így a nagyközönség számára is elérhetővé válik.

Továbbá az idén kerek évfordulót ünneplő animációs nagymesterek is helyet kaptak a gyűjteményben. Jankovics Marcell a Küzdők című Arany Pálmás rövidfilmjével képviselteti magát, Cakó Ferenctől az Arany Medvét nyert Hamu látható. Valamint Richly Zsolt, Orosz István és Szilágyi Varga Zoltán egy-egy munkáját is megnézhetik az érdeklődők.

A Daazo.com az Európai Unió MEDIA programja által támogatott rövidfilmes közösségi weboldal filmkészítőknek és filmrajongóknak. A többezernyi kortárs rövidfilm bemutatása mellett fő célja, hogy olyan filmeket is a közönség elé tárjanak, amelyek éppen azért értékesek, mert régiek vagy nehezen hozzáférhetőek. Az új gyűjtemény célja, hogy megőrizze és ráirányítsa a figyelmet a magyar animációs filmkultúra értékeire, amelyeket minden filmkedvelőnek érdemes megnéznie. A filmek angol felirattal tekinthetők meg, így a nemzetközi közönség számára is élvezhetőek.

Az animációs filmgyűjtemény a www.daazo.com/kaff2011 oldalon érhető el. Tudj meg többet a bemutatott filmekről a Daazo.com blogoldalán és nézd meg a KAFF Animation Collection darabjait online!

Mit nézzünk ma a tévében? - Kedd

2011.06.07. 08:58 efes

Ma? Semmit. Én szóltam...

süti beállítások módosítása