John Woo nem nagyon tudott mit kezdeni Philip K.Dick novellájával, legalábbis A felejtés bérének keresztelt filmjében nem látott többet, mint egy tőle megszokott akciófilmet, lassított lövedékekkel, üldözési jelenetekkel úton, sínen, vízen és a levegőben és a végén egy kurva nagy robbanással. Pedig Dick dolgaiba azért szokás mindig filozófiát, jövőbelátást, utópiát és más agyalós dolgokat sejtetni, joggal. Itt az időutazás problematikája, annak létrejötténél az időutazó sorsformáló felelőssége van napirenden, Woo számára azonban ez nem több mint az a szokásos izé, amit bele kell mindig tenni egy filmen két robbanás, és két lövöldözés közé.

Ettől függetlenül, a film sztorija eldöcög, ha nem is Ál/arc szinten. Tipikus B-mozi ez, nem több, klisé klisébe fűzve, meglepetés kizárva. Viszont az akciójelenetek hibátlanok. A főszerepben Ben Affleck néha úgy tűnik, mintha tudná mit kéne kezdenie a szereppel, de aztán a következő jelenetben rögtön látszik, hogy csak improvizál. Uma Thurman ekkor (2003-ban, a film forgatása idején) már meglehetősen leharcolt egy Affleckhez passzoló szerelmes bébinek, így többször felröhögtem szerelmes kettősükön: a gerontofil zseni és a pedofil virágkertész a világ ellen. LOL Hát, szóval elég szar film ez, na. Asanisimasa: 3/10