Pejó Róbert a komoly fesztiválsikereket arató Dallas Pashamende után ismét Gryllus Dorkával forgatott, ám ezúttal nem cigánytelepen, hanem épp ellenkezőleg, egy luxusvillában, thrillert. Két pár egy világ végi villában jön össze, eszem-iszom, dínom-dánom, aztán történik egy (több) gyilkosság, ám biztos, hogy a gyilkos köztük van, mert (csak) ők a szereplői a filmnek. Szóval, sablon-thriller, sógor-komaság.

Tetthely
A különböző televíziós produkciók révén német nyelvterületen is otthonosan mozgó Pejó nagyjátékfilmjeit mindig magyar közreműködéssel forgatja. Míg első filmje azonban egy romániai cigánytelepen játszódott, addig második filmjében már Magyarországon járunk, a Fertő-tó partján. A Látogatás itt játszódik, a tó partján épült hipermodern luxus design-villában, ahol a magyar Sonja (Gryllus Dorka) és az osztrák Thomas (Merab Ninidze) él. Korábbi műfaji példák sokaságából jól ismert thriller-sablon, hogy a történetnek nem árt, ha egy világvégi, nehezen megközelíthető, mindentől távol lévő helyszínen játszódik, ahonnan nehéz elmenekülni is. Fertő-tó - már nevének baljós a hangzása is - jó helyszín egy alapvetően a néző borzongatására építő filmhez, a csodálatos környezetben lévő tó, óriási ősnádasaival, zegzugos zsombékosaival, a hajdani vasfüggöny máig ott rozsdásodó mementóival, őrtornyokkal, drótkerítéseivel tényleg különleges helyszín, minden szempontból. Azonban különböző, elsősorban gyártási és logisztikai szempontok miatt a produkció az eredetileg elképzelt helyszínhez sokban hasonlító, szintén természetvédelmi területnek minősülő Velencei-tó partján építette meg a villát, azzal a feltétellel, hogy a forgatás után lebontja azt, amit a vállalt határidő lejárta előtt meg is tett. Ez persze, azokat a védett madarakat, akiknek éppen a megszokott élőhelye lett ezáltal lerombolva, nyilván nem vigasztalja. A villa így ideiglenesen megépült, a vásznon jól mutat, mi tagadás, ízléses a berendezése. Pohárnok Gergely jól is fényképezi ezt, ahogyan a tájat is, azonban nem hiszem el, hogy nem lehetett volna egy eldugott, hiperszuper villát találni (vagy építeni, ha már?) valahol máshol, ami nem minősül természetvédelmi területnek.

Két férfi, egy eset
Tehát, a szemlátomást igen tehetős pár ebben a kissé cinkes villában él, hozzájuk érkezik vendégségbe, épp húsvét van és már jó meleg az idő is, a férfi hajdani szeretője és annak mostani párja, a férfi gyerekkori legjobb barátja. Libamáj, méregdrága borok, rézfán fütyülő pálinka, eszem-iszom, dínom-dánom, a szolidnál egy fokkal durvább buli folyik, Sonját a kisebb szünetekben rendszeresen (szexuálisan) megtalálja pasija, hogy lássuk, mekkora szenvedély lakozik őbenne. Aztán hír jő, hogy három, környékbéli kisfiú eltűnt, tragikus szellők kezdenek lengedezni. Heinrich, a bécsi haver (Andreas Lust) eldicsekszik, hogy a neten látott valami videót, amiben valami mintha történt volna három kissráccal. Ettől kezdve, a műfaj szabályainak megfelelően, hol erre terelődik a gyanú, hol arra, ám bizonyíték nincs. Thomas Glavinic, akinek regényéből készült a film forgatókönyve, ha nem is túl eredetien, de elég alaposan megkeveri a lapokat. Mondjuk, a csajokat mindvégig ki lehet zárni, az a nézők számára nyilvánvaló, hogy a tettes csak valamelyik pasas lehet. Hogy miért, mi okból, azt most hagyjuk. Ehhez képest, a végkifejlet csalódás, ha igazságot akarunk, de ötletes, ha a logikában és a realizmusban hiszünk.

Derrick - Az igazság pillanata
A népszerű táskás szemű felügyelőnek csak annyi köze van e filmhez, hogy az egyik epizódjának címe passzolt ide, az "ítélethozatalhoz". Tehát, a Látogatás. Hirtelen alaposan megszaporodtak a hazai gyártású, viszonylag műfaj-tiszta thrillerek, hiszen itt a (szerintem nem teljesen megérdemelten nagyot bukott) Halálkeringő is. Örvendetes tény ez, szükség van hazai műfaji filmekre is, így még az se baj, hogy ezek messze nem hibátlanok. Igen tanulságos azonban, hogy a legnagyobbat mindkét film ugyanott bukja: a hiteltelen és erőltetett párbeszédeken, és drámainak szánt, ám meglehetősen idétlennek, bugyutának ható köztes jeleneteken. A Látogatásban például arcomat kapartam, amikor Sonja gyerekmondókára tanította Thomast, aki, bár előtte vérnősző vadként hágta meg a lányt, most gügyögve gagyog. Nem egy efféle ügyetlen jelenet akad a filmben, melyek azonban mázsás pörölycsapásokkal zúzzák szét a nehezen felépített suspense-t. Ám így viszont hiába várjuk, hogy fellélegezzünk a feszültség alól, mert ilyen nincs, csak az a tét, hogy mikor és hogyan lesz vége ennek az amúgy (bárhogyan is) igényes kivitelű, a hibái ellenére korrekt, közepes filmnek. Lehet ennél jobbat csinálni, a lecke fel van adva. Asanisimasa: 5/10