asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Poroló 20. - A ménesgazda (1978)

2010.06.21. 13:06 efes

(Poroló - e cikksorozatban filmklasszikusokat nézek újra, mintegy "leporolva", megvizsgálva őket, mennyire "működnek" mai szemmel nézve.)

A ménesgazdát, a napokban éppen a 85-ik születésnapját ünneplő Kovács András filmjét egészen biztosan nem láttam bemutatása, 1978 óta. Akkor is csak azért, mert -talán hetedikes lehettem- valamelyik marha behülyített, hogy komoly dugások vannak benne. Egy komoly vizuális szexélmény, egy 13 év körüli kamasznak mindennél érdekesebb, gondolom, ez egyértelmű. A hetvenes évek végén szexet, mozivásznon, kizárólag csak művészfilmekben lehetett látni, ilyen volt akkor az erkölcs... Lényeg, hogy kihasználva mozis kapcsolataimat, melyeket intenzív Gojko Mitic- és Bud Spencer-rajongásommal építettem ki (minden efféle filmet annyiszor néztem meg, ahányszor adtak ilyet - és szinte csak ilyet adtak...), megnéztem a filmet. Hát, szex az tényleg volt benne, na de hogy lovak között?! Mondjuk, egy lófasz valóban impozáns látványt nyújt, de azért ez mégsem szexélmény, még egy kiskamasznak sem. Bordán Irén azért -akkoriban szokásosan- elővezetett a Madarassal egy rövid ágyjelenetet, ám az már akkor is túl szemérmesnek tűnt. magából, a filmből azonban nem jött le több, minthogy valami téeszben (ifjabbaknak: termelőszövetkezetben, mondjuk korabeli KKT-ben) egy ugribugri pasas rendet akar tenni, de ez nem sikerül neki. Valami felnőttfilm, olyan pártvalami, akkor még nem volt se szocizás, se komcsizás, se balosozás. Mondom, Gojko Mitic volt ekkor, aki mindent vitt.

Persze, a kitelepítésekről sem tanított senki, mint ahogy Rákosi Mátyás elvtárs pajtás nevét sem illett hangoztatni, a pártban ekkor már kínosan feszengve hallgatott mindenki, és legfeljebb az ötvenes évek túlkapásairól beszélt, de azt is csak zárt körben. Aczél elvtárs is már megengedte bizonyos művészeknek, hogy kritikát fogalmazzanak meg a Rákosi-éra körülményeit illetően, de ezek szintén megmaradtak a kultúrafogyasztó, véleményformáló értelmiség zárt köreiben. Az a néhány szexéhes kamasz, mint én is, igazán nem zavarta ezeket a köröket.

Így egészen ledöbbentem, amikor minap a királyi műsorra tűzte e filmet, szépen, lazán a focivébé esti meccse után. Letaglózó élmény volt újra, felnőtt fejjel, felnőtt tapasztalatokkal és már látni tudva megnézni ezt az egészen kitűnő filmet, amely ma a napnál is fényesebben bizonyítja, a remekművek időtlenek. A köztudottan baloldali meggyőződésű Kovács minden szempontból korrekt és arányos képet rajzol: egyszerre beszél a párthatározattal, futószalagon, a szakmai tanfolyamokat "gyorstalpalón" elvégeztetett parasztkáderek szakmai- és olykor társadalmi beilleszkedési nehézségeiről, a párt parancsuralmi rendszerének árnyoldalairól, buktatóiról, a mindig hajnalban, éjszaka érkező nagy fekete autó okozta rémületről és a párt által gyűlölt régi rend kitelepített híveinek értékeiről és valós problémáiról. Ma sajnos igen ritkán tapasztalhatóan bölcs művészi attitűd az ilyen, de mint látható, sikeres és működik ma is.

Pontosak a karakterek. Madaras József energikus Busó Janija emblematikus, nagy figura, tragédiája katartikus. Szintén telitalálat Bács Ferenc kitelepített horthysta katonatisztje, aki alig leplezett undorral végzi az új rend által ráosztott lovászi feladatokat, miközben k.u.k. vezénylési stílusban egzecíroztatja szintén lovásszá degradált regimentjét. Eközben végig nyilvánvalóan, sőt, szinte tüntetve hordozza a polgári általános műveltség gesztusait, szófordulatait és viselkedését is. Ezt azonban lépten-nyomon érzékelteti is az alsóbbrendűnek tartott Busóval, aki viszont igazi jó vezetője szeretne lenni a lótelepnek. Azonban a Bács által alakított figura, de az összes többi kitelepített sem egyértelműen negatív karakter, sőt. Az ő sorsuk is nehéz, és komoly problémákkal küzdenek. Nem véletlen, hogy nem látjuk őket elbukni, lövéseket hallunk, amikor eltűnnek a ködbe, de azt Kovács ránkbízza, hogy azok találtak-e vagy sem. Nem véletlen továbbá az sem, hogy a végzetes tettet sem ő, hanem az alárendelt szolgájuk, a Busóval egy kasztbatársadalmi osztályba tartozó szerencsétlen követi el.

A gazdátlanul, magukra hagyottan kavargó lovak kaotikus képével, lakonikus, balladai komorsággal zárul a film, melynek mindene van, csak pozitív végkicsengése nem. 1978-ban ez komoly tett volt, még a jó elvtárs Kovács Andrástól is, hiszen mégiscsak az akkor fennálló államrend alapjairól szól ez a film. Meg kell említeni Koltai Lajos egészen szuggesztív, szenvedélyes operatőri munkáját, amely után nem is érteni, hogy csinálhat ma olyan nyálas hollywoodi giccseket, mint amiket. Egyetlen jelenet billenti meg picit a filmet, amikor Busó a Bordán Irén játszotta kitelepített Erzsinél Bartók Béla zenéjét hallgatja, ekkor azért hangosan felröhögtem, ilyen azért nem volt. Valami Zerkovitzot (...a búcsúzót ne Zerkovitz zengje...-ahogy Illyés írta eredetileg Bartók című versében) vagy Kálmán Imrét igen, de sem a kitelepítettek, sem egy frissiben kiképzett parasztkáder nem volt azért annyira magasan kulturált, hogy a világvégi vályogházban gramofonról Bartókot hallgasson... Én ezt nem hiszem el, így az asanisimasa 9/10-re értékeli ezt a filmet.

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr342097885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frick László Emlékzenekar 2010.07.02. 00:37:46

Vót azért minden, minden játszott. Bartóktól sláger a "Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország!" vót. Szeminárijomokon előfurdúhatott. /A Ménesgazda valóságalapját fitetendeő jártam erre/ Mink a tanyasi kollégijomban a Nagyfiúk Szobájában Huszárik Szindbádjának plakátját bámultuk, mpndták nekünk, mekkora szekszfilm, micsoda kúrások vannak benne!

magyar-magyar szótár 2010.07.02. 00:52:46

Ami nekem feltűnt és nagyon tetszett abban a korszakban, az a motívum, ami sejlik Sánta Húsz órájában is. Hogy a Gállnál szinte karikatúraszerű pontossággal megrajzolt hóttifaszista tisztekhez kisértetiesen hasonlóakká válhattak tanyasi cselédgyerekekből kinevel téeszkasznárok. 1978-ban még igen-igen aktív hátranyalt hajú, Jávor-bajszos, dzsentroid téeszfőnökök adtak elő Nemélhetekmuzsikaszónélkül s Úri muri jeleneteket, egy élmény, ahogy a téesziroda lépcsőfordulójába lehajlik a kancafar paskolás, Icuka tart a xanzavérák árnyákában popsit az á'tánoshelyetteseltás [valóságos, titkos, belső elnök] részére...

Apámnak volt olyan (megfelelőszármazású!!! tehát munkásparaszt) iskolatársa a technikumban, aki télvízben rövidnadrágban járt, mert az olyan úrias (lásd a pompás blogflagképedet)(mondjuk az Ötvenes Években lányok télvízben a szoknya alatt magukbőréből való kékharisnya+ fehér zokni. Korai Kancá'soknál ez a zokni főleg a cipőből kilátszó részén volt fehér, amúgy feődszíneű)

Ach, Bordán Irén, a kor szexbálványa (az egyik)

Ach, Pálos Zsusza altja, ach...

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.07.02. 08:05:58

@magyar-magyar szótár: Pálos Zsuzsa, igen...:) Újlaky Dini bácsi mondta, hogy hangerdő... Ő mondjuk konkrétan Béres Icára értette, de Pálos Zsuzsára is áll, abszolúte! :D

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.07.02. 08:12:24

@magyar-magyar szótár: Tegnapi sztori: barátaink gyerekével gondok vannak az iskolában, 14 éves fiú. Hiperaktív, okos srác, a tanárok szerint rossz, kettest kapott magatartásból. Állítólag beszól a tanároknak...:) Az anyja bement az iskolába, hogy hogy van ez, erre kiderült, hogy amikor be kellett számolni legnagyobb nyaralási élményekről, ez a szerencsétlen srác auschwitzi emlékeit mondta, ahol előző nyárpn voltak, hogy milyen megdöbbentő volt, a tanár erre elkezdett valami homályosan zsidógyilkolást tagadó, mismásító szöveget, amire a srác lenácizta. Nem is ez a lényeg, hanem egyszer ugyanez a tanár, 14 éves gyerekeknek, minden előzetes információ nélkül, ofő órán levetítette nekik a Szindbádot, mint a magyar örök izé kúttura, és fel volt háborodva, hogy végigásítozták. Főleg, amikor a srác benyögte, hogy a Pink Floyd Fal jobb volt... (amit előző órán néztek meg).
süti beállítások módosítása