Kőrösi Csoma Sándor igen különös életű figurája volt a magyar tudománynak, és talán kevesen tudják, hogy tevékenysége révén világhírre is szert tett, bár ez sohasem volt célja. A 19. század elején bimbózó nemzeti érzéstől hajtva indul útra Ázsiába, megkeresni a magyarok eredetét. Már tanulmányait is e cél érdekében végezte, Nagyenyeden és Göttingenben tanult klasszika-filológiát, s közben elsajátított tizenhárom élő és holt nyelvet, köztük az arab, török és a perzsa nyelvet. Ezt a tudást később, már Ázsiában húsz beszélt nyelvre gyarapította. Csoma gyalogszerrel és hajóval, több év alatt jutott el Indiába, majd később fel, a Himalája rejtett és szent buddhista kolostoraiba, ahol további éveket töltött az ott talált szent szövegek olvasásával és meditációval. A buddhista szent könyvek feldolgozásával megalkotta a tibeti grammatikát, írt egy tibeti-angol szótárt, és a világ az ő munkájának és tevékenységének köszönhetően ismerte meg Tibetet és a buddhizmust. Később visszatérve Indiába, a kalkuttai Brit Ázsiai Társaság könyvtárában dolgozott, amely épület falain kívül szinte sosem látták. De ez nem jelentette azt, hogy elzárkózott az emberektől, fogadott látogatókat, akik egy csendes, de szellemes és barátságos tudósról számoltak be. Élete végén új utazásra szánta el magát Lhászába, a tibeti szent városba, azonban nem bírva tovább a fáradságos út megpróbáltatásait, az indiai-tibeti határ környékén 58 évesen elhunyt. Tevékenysége azonban mérföldkő a világ kultúrtörténetében.
Szemző Tibor is igen különös alakja a mai magyar művészeti életnek, egy igazi "gesammtkünstler", alapvetően és eredendően zenész, zeneszerző. Egyik első hazai meghonosítója és művelője a huszadik század második fele egyik meghatározó zenei irányzatának, a repetitív zenének. Emellett ír, fényképez, és mint e cikk tárgya is mutatja, filmet rendez. Tipikus kísérletező alkat. Talán nem véletlenül fordult az ázsiai eredetű spirituális tudományok, vallások felé, hiszen a repetitív (azaz monoton ismétlődő mondat, ill. zenei szekvenciákat alkalmazó) zene egyik őse valószínűleg a buddhista szerzetesek monoton mormolással végzett mantráiban keresendők, és ez lehet a pont, amelyben Kőrösi Csoma és Szemző találkoztak.
Az élet vendége - Csoma legendárium című filmjében Szemzőnek nem szándéka a híres tudós egy újabb életrajzát, tudományos tevékenységének újabb elemzését adni, ezek különböző könyvekben, tudományos munkákban bárki számára olvashatók. A rendező-zeneszerző elsősorban Csoma alakját szerette volna megidézni, milyen ember lehetett a híres tudós. E munkában avatott társakra lelt a neves Ázsia-kutató Sári Lászlóban, aki a film szövegkönyvét írta hiteles szövegek felhasználásával, Goethétől Milarepáig, és a Bibliától a Tibeti halottas könyvig, illetve Szaladják 'Taikyo' István operatőrben, aki szinte kizárólag a különböző keleti spirituális tudományok és vallások témakörében, hatása alatt és céljában készíti filmjeit, legutóbb a 37. Magyar Filmszemlén a csodálatos Madárszabadító, felhő, szél címűt.
A film két szálon fut. Az egyik festményanimációk alkalmazásával, diafilmszerűen mesél el legendákat a tudós életéből, míg a másik szuper 8-as keskenyfilmre, eredeti helyszíneken forgatott életképekkel, tájképekkel jelenítik meg azt a közeget, amely Csomát is rabul ejtette. A kissé szemcsés, alulexponált képek olykor valami furcsa, szürreális izzást hordoznak, máskor pedig éppen a valóság tipizált képei, kiválóan illusztrálják vagy éppen ellenpontozzák a gazdag szövegnarrációt. Szemző régóta kísérletezik zenéjében, filmjeiben a különböző nyelvű irodalmi textúrák konkrét zenei szövetként való megjelenítésében, illetve a több rétegű narráció lehetséges eszközeként, amelyre a Csoma legendárium egy újabb szép eredmény. A Sári László által szerkesztett és írt szövegek kitűnően és főleg, hitelesen reprezentálják Kőrösi Csoma poliglott szellemiségét, az erdélyi népi költészet mesélőnyelvét idéző történetek a festményanimációban (Roskó Gábor munkái) ízesen szólalnak meg Törőcsik Mari hangján.
Nem szokványos film Az élet vendége, de megtekintése tanulságos kiruccanás lehet a mindennapok taposómalmából bárki számára. Asanisimasa: 9/10
Szemző Tibor - Az élet vendége-Csoma-legendárium
2010.09.19. 09:17 efes
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.