asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Alexander Payne - Schmidt története (About Schmidt)

2008.12.27. 14:03 efes

Jack Nicholson, aki eddig különféle extrém figurák megteremtésével szerzett egy vájdlingnyi Oscart, e filmben -mintegy zsenialitását bizonyítva- egy tökéletesen szürke, hétköznapi figurával nyert majdnem még egyet. Nem állt messze tőle, hisz' a jelölést is számoljuk. A Golden Globe-ot azért megkapta.

Mondjuk, nem a legjobb filmje, még csak nem is közepes. Amolyan lassúcska, olykor unalomba fulladó melodramatikus mozi ez, de egy volt biztosítási ügynök eseménytelen nyugdíjas éveit nem is lehet komoly mondanivaló-közlési szándékkal pörgős akciófilmre venni/vígjátékra még talán, de ez most nem az a műfaj.

Hollywoodban valamiért hajlamosak azt képzelni, hogy ha hétköznapi problémák direkt és őszinte megközelítésével forgatnak filmet, az már művészet. Persze, ott még akár lehet az is, mondjuk, ott is az van, hogy honnan nézzük... Ha innen, akkor ez csak langyos melodráma, ami zsáner, tehát nem művészet. Mindegy amúgy, egy jó zsáner sokszor mindig jobb, mint egy rossz művészfilm.

A Schmidt története tulajdonképpen roadmovie (még egy zsáner), amelyben Schmidt keresi maradék életének értelmét. A Nicholson által alakított pasas éppen kora nyugdíjaskorának krízisét (a félreállítottság, feleslegessé válás kínző érzete) nyögi, bónuszpontként elveszti feleségét is. Távol élő lánya marad egyetlen biztos(nak látszó) pontnak életében, hát útrakel vadiúj böhöm nagy lakóautójában, hogy szorosabbra fűzze e köteléket. Ezt azonban a lány nem várt elutasítással fogadja... Ezen még a vőjelölt fura családja sem tud változtatni, így Schmidt a teljes összeomlás szélére kerül. Fájdalmát senkivel nem tudja megosztani, csupán egy ismeretlen, éhező fekete-afrikai kisfiúnak, Ndugunak küldött pénzküldeményeinek mellékleteként írott levelekben írja le gondolatait, érzelmeit...

A néző érzelmeire több mint két óra hosszúságában apelláló film azért tartalmaz egy kis társadalomkritikát is, miszerint az élet mókuskerekének taposása megeszi az ember lelkét is, sokszor nem vesszük észre, hogy a boldogság eléréséhez nem kell tonnányi súlyokat megmozgatni, elég csak a kezet egy simogatásra kinyújtani. Jack "nyikk-nyikk-nyikk" Nicholson ezúttal minimális szemöldökfelvonással, széles gesztussal és gumiarc-akrobatikával alkot teljes, hús-vér figurát, amely ijesztően hétköznapi, érdektelen és unalmas, ám itt a filmben éppen ezt kell megalkotnia - így teljesítménye ismét zseniális. Reviczky Gábor szinkronja olykor érthetetlenül buzisan mórikáló, de amúgy korrekt. Kathy Bates nevét kell még megemlíteni a bővérű anyósfigurájával, a jacuzzi-jelenet merész és vicces, Molnár Piroska tökéletesen szinkronizálja.

Maga a film az érdektelen karácsonyi tévéműsor ellensúlyozására, kiváltására tökéletes választás, intellektuálisan kiéhezett, illetve agyilag zokni pillanatokra azonban túl hosszú, túl komoly és túl közhelyes. Így is, Nicholson alakításával együtt, megér 5-6 pontot a 10-ből.

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr25843856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása