Hát, vessenek a mókusok elé, én ezzel a sokak által ifjú zseninek kikiáltott Rian Johnsonnal, de főleg Bloom testvérek című filmével nem tudtam kezdeni semmit. Gyakorlatilag ásítozva szaladtam rajta végig, különösebb mély benyomások loggolása nélkül. Kis túlzással, Weisz Rachelen kívül szinte semmi érdemeset nem találtam benne... A filmbéli időtlen, kortalan és stílustalan fantáziavilág lehetne jó színtér bármilyen jó sztorira, még egy ilyen könnyed(nek szánt), bohókás(nak szánt) és romantikus szélhámos-történetre is, azonban Johnson eltúlzott ambíciói, melyek a tipikus fiatal filmesek "na most megmutatom, és belepakolok mindent, mi eszembe jut"-betegségében realizálódtak, megfoszt minden esélytől, hogy egy jó filmet lássunk.

Milliomosok aprólékosan kidolgozott forgatókönyv alapján végrehajtott átverésével foglalkoznak Bloomék (a csúnya Adrien Brody és a dagi Mark Ruffalo), anyagi haszonszerzés okából. Az utolsó eset (a multimilliomos unatkozó unoka - Rachel Weisz) azonban balul sül el, a lány szerelmes lesz Adrien Brodyba (szép magyar pár amúgy Hollywood csillagos egén!), ráadásul a fiúk foglalkozása is felkelti érdeklődését. Ha a film adatlapján elolvassuk a műfaji definíciót (adventure/drama/crime/comedy/romance), már vágjuk is a végkifejletet, az gyakorlatilag másodkérdés, hogy a dagi Bloom mit kavar közben, ráadásul ez alig követhető, annyira agyon van bonyolítva. Néhány kedves poén csalhat mosolyt arcunkra, de térdét senki nem fogja csapkodni fenenagy jókedvében. Mivel a filmben minden átverés, így az első izgalmasabb(nak szánt) fordulat után már nem tudunk semmit komolyan venni, hiszen úgyis átverés. Persze, hogy az. Viszont a film nem üt, még a végső drámainak szánt csattanó sem. Örülhetünk helyette elszármazott hazánkfiainak, ismerős tájaknak (Montenegró, Prága), aztán ennyi a bambi. Asanisimasa merő jóindulatból/pillanatnyi felindulásból 5/10-et ad erre a filmre.