asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Eden Lake (2008)

2010.02.22. 21:57 efes

Sokan az utóbbi évek egyik legjobb horrorjának tartják az angol Eden Lake-et, holott szerintem, -bár ami a szereplőkkel a filmben történik, az igen komoly horror- ez a film azonban sokkal inkább társadalomkritika, mint valami szimpla, ostoba, l'art pour l'art hentelés. Fogalmam sincs, hogy a film rendezője, az ezzel debütáló James Watkins ezt akarta, vagy csak így sikerült, a filmje mindenesetre üt, mint a százmázsás légkalapács.

A film tulajdonképpen egy Legyek ura-parafrázis, vagy inkább egy nagyon durva "mi lett volna ha"-játék Golding művével, ha az a mában történik, valahol egy eldugott, mélyen az erdők között elterülő, skót (vagy wales-i?) bányató mellett, úgy, hogy nem érkezik meg a felmentő sereg. Az elvadult gyerekbanda így korlátlanul garázdálkodik a vadregényes vidéken, állatokat, gyengébb gyerekeket szadizgat, s éppen kapóra jön, hogy a tó partjára érkezik vadkempingezni a városból a gazdag, de trendin laza pár. A dagi Ralph szerepét ez, a srácokhoz képest felnőtt pár veszi át, és csak annyit spoilereznék ide, hogy életük leghülyébb döntése lett ez a hétvégi vadkempingezés.

A film alapkonfliktusa a gazdag városi, illetve szegény vidéki ellentéte. Watkins filmjében legalább olyan óriási ez a szakadék, mint a valóságban. A párocska üde és ártatlan, rendelkezik a városi nagymenők összes magabiztosságával, amelyek Chelsea-ben mondjuk a legbiztosabb túlélést jelentik, itt a dzsungelben azonban semmit nem érnek, sőt, inkább hátránynak bizonyolnak. (vö. - Ha Rómába mégy, élj úgy, mint a rómaiak) A helybéliek duhaj és vad népség, náluk csak olaj a tűzre a kifinomult választékosság, na ezt már a kezdetén nem veszi észre a párocska. Pedig, durva, szinte ugató nyelvükön ezt idejekorán a tudtukra is hozzák. Watkins zsenialitása éppen e véglények személyiségrajzának pontos és sarkos kidolgozásában nyilvánul meg. Ennek egy vetülete a kutyaugatássáa torzult (amúgy cockney, skót, vagy ki tudja milyen akcentus) angol nyelv, a mindennapi, explicit agresszivitás, a szinte állatias primitivitású társas kapcsolatok mellett. Szinte egy állandó civakodásban, acsarkodásban élő farkascsordát látunk a környék lakóiban. Egyértelmű az üzenet: ahol ekkora szakadék létezik egy társadalomban, az valahol olyan beteg, mint amilyen messze van annak a szakadéknak a két partja. Nagyon messze van, ezt vágja Watkins a nézők képébe a brutális fináléban, és igaza van.

Hogy mégsem lett ez egy igazán erős film, az éppen azért van, mert a rendező -hogy némiképp elkentmondjak annak, amivel ezt a posztot kezdtem- nem tudott szabadulni az igen hatásos, de mégiscsak olcsó, direkt és felhangok nélküli, pornografikus és horrorisztikus kifejezésmódoktól. Szinte perverz kéjjel merül el a vértől, sártól és mocsoktól cuppogós szadista jelenetek ábrázolásában, melyekben több helyütt tabukat is rombol. Azonban egy olyan kép sohasem fog olyan erős hatással bírni, ami mindent megmutat, mint az, ami bízik a nézők képzelőerejében és csupán sejtet. Ha Watkins képes lett volna kordában tartani a brutális képek iránti vágyát, akkor hanekei mélységű művet alkotott volna, így csak az utóbbi idők legjobb majdnem-horrorát csinálta meg. Egy valódi horrorban a főhős mindig megmenekül, és a szörny elpusztul (legfeljebb az utolsó kockán dugja ki a fejét a mocsárból/sötétből/romok alól/stb., hogy hihihi, még élek, de az már a következő részre tartozik), itt viszont erről szó sincs, sőt. Nincs feloldozás, jól fejbenyom és otthagy vérző orral a földön fekve. Asanisimasa szerint: 7/10

(E film közvetlen "rokona", érdekes módon szintén turisztikai témakörban, a Nyílt tengeren. Na, ott is kapnak a jóléti társadalom jóllakott naközisei...)

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr841781699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bog.art 2010.02.23. 13:01:16

A 2008-as év legjobb brit filmjei között szerepel az Eden Lake - hát, engem annyira azért nem nyűgözött le, bár bírom az ilyen témájú filmeket, szerintem a Mum And Dad ugyanebben a témakörben (pszichopata állatok a szomszédaim) sokkal ütősebbre sikeredett, ráadásul annak van valami nagyon fekete humora. Ez meg inkább horrorosra-thrilleresre lett véve, amivel jól elcseszte a rendező az amúgy jó kis alapsztorit. szvsz.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.02.23. 18:14:11

@bog.art: Ja szerintem is ez a film fő hibája, kár érte.

Rorschach · http://lowfast.blog.hu 2010.02.25. 02:56:07

Nem volt rossz film, és ellenszenves gyerekpofákat is válogattak össze, kiválóan passszolt az akcentusukhoz.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.02.28. 12:56:16

"A film alapkonfliktusa a gazdag városi, illetve szegény vidéki ellentéte."

Nem most láttam a filmet, de nekem ez nem rémlik. Eleve az se tűnt fel, hogy olyan gazdagok lennének a városiak... Itt inkább generációs-"kulturális" különbségről van szó. Lásd:
www.guardian.co.uk/film/2009/nov/05/british-hoodie-films

Ez a plakát viszont hihetetlenül gagyi :)

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.02.28. 15:57:28

@[bs]: Nem, mondják is a filmbéli vidéki suttyók, hogy 'na te gazdag városi, most rábasztál stb..., plusz, a vadonatúj Range Rover (ami azért Angliában sem számít népautónak) és néhány félmondatban elejtett utalás (x barátunk ilyen luxushelyre megy, y oda, mi pedig ide, mert ez a hely az Éden tó) ezt támasztja alá. A generációs különbség azért nem lehet meg, mert a pár és mondjuk, a vezér suttyó között lehet kb 3-5 év. Ja, a plakát az gagyi. :)

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.03.04. 00:37:41

@efes: 3-5 évnél azért biztos több van, az a fiú még a szüleivel él, max. 18 lehet, a páros meg a 30-as éveikben járnak.

A gazdagságot illetően igazad lehet annyiban, hogy nagy a különbség (abszolút nem értek az autókhoz, ez nekem fel se tűnt), de ezek a "gyerekek" akkor is megtalálták volna ezt a párt, ha kicsivel szegényebbek. Nem pénzt akartak elsősorban, hanem szórakozni, kiélni a szadista hajlamaikat, imponálni egymásnak.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.03.04. 09:30:03

@[bs]: A pár fiatal, húszas éveiben járó gazdag városi pár, akik (mintegy alternatív reflexióként baráti társaságuk szokásos sznob hétvégi kiruccanásaira) ezt a tavat választják, pontosabban, a pasi választja ezt a tavat, azzal a hátsó szándékkal, hogy ebben az idilli(nek hitt) környezetben kéri meg a kezét. tehát legfeljebb 26-27 éves párról van szó, de inkább kevesebb. A fiú pedig 17-18, jó max.(de inkább kevesebb, én a csajt 21-22-nek, a pasit 23-24-nek tippelem) 10 év, de ez messze nem generációs szakadék.

A vidéki suttyók először valóban nem a pénzre hajtanak, de a Range Rover - BMX kontraszt azért elég erősen meg van húzva. Valamint a fősuttyó apja is egy rozzant furgonnal jár. De amint lehetőségük nyílik rá, el is lopják a terepjárót - nyilván jó adag szívatási célzattal, de azért az is motiválta őket, hogy ez egy drága és flancos kocsi. A tómelléki mikroközösség bemutatásánál egyébként végig hangsúlyozva volt az obszcén, durva, vad életvitel, hiszen így kezdőik a film (már a legelején belekötnek a párba a kocsma udvarán), és ezek csak a józan felnőttek voltak. Nem meglepetés ezek után, hogy a gyerkőcök sem különbek. Tehát, a filmben is erősen hangsúlyozva vannak a társadalmi, gazdasági és kulturális különbözőségek, és nem szabad, illetve egyenesen tévedés sima felvágósdival elintézni a suttyók támadását. Így indul, látszólag, de a film is ezt sugallja, hogy a háttérben nem csak ez van, hanem arra is komoly utalások vannak, hogy ezeknek csak ilyen primitív hajlamaik vannak, ráadásul éppen ez van generációsan jelen. Ez az egész vidék véglények süllyesztője, akiknek beszűkült értékrendszerük kimerül a féktelen ivászatban. Így a szüleik sem különböznek a gyerekektől, lásd a brutális és reménytelen végkifejletet. Ezért mondom, hogy lényegesen több van ebben a filmben, és ezért kár az elhorrorkodás. Ha nem pornóskodott volna a rendező a szadizás és az erőszak más képeiben, hanem a miértekkel foglalkozott volna, lényegesen erősebb film is lehetett volna, így csak egy jó horror.