asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Az elszánt diplomata (The Constant Gardener, 2005)

2010.07.08. 09:01 efes

Nem egy ismeretlen Rejtő-feldolgozás és az eredeti angol címet tekintve (kb. Az örök kertész) nem egy növénynemesítés érdekfeszítő problematikáját boncolgató öko-vígjáték Az elszánt diplomata. A címszereplő Ralph "Angolbeteg" Fiennes valóban elszánt diplomata lesz a film közepére-végére, mégsem erről van itt szó igazándiból. A forgalmazó romantikus thrillerként jelöli eme alkotást, ami azért már jobban közelít a valósághoz.

Justin Quayle, akit Fiennes alakít, diplomata. Ám nem egy olyan közhelyes félmaffiózó félüzletember, saját számlára lobbizó öltönyös, aki ezt megfejelve esetleg még kettősügynök titkosszolga is. Inkább a nem beavatottak számára ismeretlen hivatalnoktípus, amilyen nyilván a legtöbb kül- és belszolgálati dolgozó országtól, társadalmi berendezkedéstől függetlenül. Előírásszerű, konzervatív öltöny, a nyakkendő sosincs félrecsúszva, a haj mindig nyírott és ápolt, tekintet kifejezéstelen. Tehát egy rém unalmas pasas, aki szabadidejében legszívesebben féltve őrzött növénykéivel bíbelődik. Ezért is meglepő, hogy éppen Tessával (Rachel Weisz) jön össze, aki nagyszájú, önálló és független nő, ráadásul aki különböző trösztellenes, emberi jogi és egyéb hasonló civil alapítványoknak lelkes, sőt talán túlzottan lelkes aktivistája. Ő maga is több alapítványt indított el, amelyek tevékenységét a kormány nem mindig nézi jó szemmel. Tessa tevékenységének színtere a nyomorgó, betegségektől sújtott, éhező Fekete-Afrika. Justin pedig annak a kormánynak dolgozik, amely szívesen kommunikálja magáról, milyen erőfeszítéseket tesz az afrikai nyomor felszámolására. Tökéletesen ellentétes jellemű, érdeklődésű és foglalkozású pár, nagy szerelem.

Ez kell állítólag a műfaji definíció romantikus- tagjának igazolásaképpen. A thriller részt Tessa brutális meggyilkolása jelenti, főleg, hogy megcsonkított holtteste mellett egy fekete orvos holttestét találták. A halvérű biokertész diplomata ennek ellenére, önmaga számára is meglepő módon veti magát bele egyfajta magánnyomozásba, amelynek célja kideríteni Tessa halálának valódi okát. Ekkor válik elszánttá. A nyomok Kenya szegénynegyedeibe vezetnek, ahol mindennapos a halál, szinte mindenki valamilyen halálos betegségtől szenved. Az európai gazdag államok kormányai, valamint a nagy gyógyszeripari konszernek nagy sajtócsinnadrattával rendszeresen gyógyszereket osztanak a feketék között. De a jótékonykodás mögött szörnyű titkok lappanganak, döbben rá Justin. Most már az ő élete is veszélyben van.

A film által felvázoltak szerint is nemcsak kis hazánkban hullanak jól termő táptalajra a különböző összeesküvés-elméletek magvacskái. Az egyik ilyen népszerű agyrém (vagy igazság, majd eldönti az utókor) szerint a halálos járványokat semmi másnak nem köszönhetjük ebben az észvesztő technikai és technológiai fejlődéstől száguldó korban, mint az extraprofitéhes nemzetközi gyógyszergyáraknak. Csak az ő érdekükben áll ez, ráadásul a kaotikus és civilizálatlan Fekete-Afrikában van bőven emberanyag betegnek, betegség elleni szérumot (és ezzel együtt más, fejlett országokban busás haszonnal eladható más gyógyszereket is) kikísérletezendő emberi tesztanyagnak egyaránt. Az Oscar-díjra jelölt Fernando Meirelles (Isten városa) által rendezett film legalább a problémafelvetés szintjén felvállalja ezt is, amivel viszont túl is lép a hagyományos romantikus filmek, összeesküvéses thrillerek és hasonlók szintjén. Nem csupán meghatni és szórakoztatni akar, hanem a szociálisan fogékony nézőkben gondolati csírákat elhelyezni, állásfoglalásra sarkallni őket. Hangsúlyosan a valóságot (vagy valóságnak hihető egyfajta filmes realitást) sulykolja a film, ennek célszerű és manapság már kissé túl népszerű eszköze a kézikamera. Ezt az eszközt elsősorban a tévéhíradók tudósításaiban alkalmazzák, illetve ezek reality-feeling-jét imitáló fikciós mozikban, mint ez is. Hatásos eszköz, az tény, ám mint ez alkalommal két órán keresztül kissé fárasztó nézni, szemnek és agynak egyaránt. A romantikus érzésünket előidézni szándékozó közeli és szuperközeli képsorokban pedig kifejezetten zavaró. És/vagy modoros. Ettől eltekintve, témaválasztásából fakadóan is, a cselekmény elővezetésében is egy kifejezetten feszült, izgalmas és igényes kis mozi ez, jóval a nagy átlagon felüli szinten. Asanisimasa:
7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr29809626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

uppercut 2010.07.08. 17:02:19

na beszarás! :) tegnapelőtt vettem meg a dvd-t, éjjel megnéztem, ma meg te megírtad.LoL
nadehogy témához is, én max hatost adnék a filmre, de ez nem mérvadó, mer én nagy LeCarré-fan vagyok és minden filmjéből hiányolom azokat a remek körmondatait, amelyek értelemszerűen nem kerülhettek bele.
nameg, az is a bajom vele(a könyvvel is), hogy nehezen tudom elfogadni azt a teljes megadást, ahogy a tóparton várja a gyilkosait.
Valszeg nem tesz jót, ha az ember Rambón (anti)szocializálódik. :)
Lényeg, hogy a Panamai szabó jobban tetszett anno, a Pierce Brosnan a cipőfűzőjét se köthette meg a Geoffroy Rush-nak!
Jellemző, a magyar Wikin azt írják a Panamairól, hogy vígjáték! Az apjuk rongybatekert faszát, azt! :)
süti beállítások módosítása