asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Hős (Ying xiong, 英雄, 2002)

2010.12.09. 19:07 efes

Az tény, hogy elképesztően látványos Yimou Zhang első wuxiája, a Hős. Ilyen méretű tömegjeleneteket szerény véleményem szerint egyetlen más filmalkotásban sem láthattunk addig, de azóta se - és gondolom, mindezt élőanyagból. De ha CGI-ből, akkor is. Az akrobatikus kardozós balett-jelenetek elbűvölőek, a kínaiak ebben nagy mesterek. Az intenzív színvilágot már sokkal kevésbé tartom zseniálisnak, és nem azért, mert erős színek tobzódnak a vásznon, hanem azért, mert ezek nem természetes, hanem igencsak hideg, digitális színek. A lassított mozgástól elvárt drámai hatsoktól pedig kifejezetten hányok, ha egynél többször látom egy filmben - itt szinte minden jelenet így zár.

A szereposztás kínai viszonylatban lehengerlő. Jet Li, Tony Leung, Maggie Cheung vagy Ziyi Zhang elbűvölő arcok, itt azonban csak a hagyományos kínai opera színészi elvárásainak tesznek eleget, igaz annak maximális mértékben. Arcuk álarc, érzelmeknek nyoma sincs rajtuk, még a tekintetük is tökéletesen kifejezéstelen a legtöbb esetben, azonban az akrobatikus kézségeik ámulatra méltóak. Magától értetődően fűzik be a gravitációhoz értelemszerűen ragaszkodó nézők figyelmét, ha ez az első wuxia életünkben, csak az első könnyed reppenésen akadnak meg egy picit, a második már természetes. A mozdulatlan víztükrön lejtett kardpárbaj egészen biztosan sokáig emlékezetes marad, még akkor is, ha a történet szerint ezt a mi Jézusunk előtt 25 évvel járták a hős kínai harcosok. Szóval, a külcsín olyan, mint egy fullextrás ebéd a legcsicsásabb kínai étteremben: rengeteg szín, rengeteg fogás, rengeteg fűszer, köztük néhány meghökkentően izgalmas ízzel, de jónéhány émelyítő falattal is.

A belbecs perfekt: Yimou Zhang nagyon jól mesél és hát a Hős története alapvetően egy mese. Egy legenda, mégpedig olyan, amely tulajdonképpen az első nagy kínai császárság keletkezésének legendája. Ehhez mérten, kellően és illően himnikus hangvételű és patetikus, benne a kötelező árulásokkal és titkos szövetségekkel, önfeláldozással és szerelemmel. De ami a legjobban megragadhat minket, az a végtelenül bölcs, filozofikus életszemlélet, melyhez közhelyszerűen kapcsoljuk az ókínai kultúrát. (Tao Te King, Konfuciusz, stb.) Egyszóval, szemkápráztató, látványos, de sokszor már giccsbe hajlóan csicsa kivitelben egy valódi, igaz és szép legenda a Hős története. Asanisimasa: 7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr142505050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. No 2010.12.10. 13:44:18

Én nem akciófilmnek könyveltem el magamban, hanem nagyon magas, már-már eizenstein-i színvonalú politikai propagandafilmnek.

Az EGÉSZ film, és a hős hősiessége az "egy Kína" gondolata körül forog, ami egyébként a jelenlegi kínai politika egyik hivatalos szlogenje vagy alapgondolata. Ezt irkálják olyan jelentőségteljesen a földre a szépírás-jelenetben. A hős annyira megszállottjává lesz ennek - e szempontból a film egyfajta "politikai fejlődésregény" -, hogy végül magát a császárt is sikerül meggyőznie. Aktualizálni különösebben nem is kell: Hongkong, Makaó, a távolban Tajvan...

Műfajában nehézsúlyú, simán lemossa a pályáról Koltai Gábort és Michael Moore-t.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.12.10. 14:10:19

@Dr. No: Simán! Eizenstein meets Michael Bay kontra Roland Emmerich kontra James Cameron.

A "politikai fejlődésregény" tényleg benne van, de (sajnos/hálistennek) benne is marad a filmben. Én bírtam volna, és akkor a film nem csak 96 perc, hanem mondjuk egy ilyen kaliberű moziknál megszokott 150+ perc lett volna. A mesét akaró gyerekeknek viszont elég volt ennyi is. (Nekem nem.)

Dr. No 2010.12.10. 15:06:57

@efes: Szerintem azért zseniális a maga nemében, mert nem ordítja a pofádba, sőt, sok nézőnek nem is jön le, hogy ez egy propagandafilm.

Ezt a kitételt viszont: "de (sajnos/hálistennek) benne is marad a filmben", nem tudtam egészen dekódolni. Ha arra célzol, hogy nem nyilvánvaló, az szerintem csak kulturális korlátozottságunk miatt lehet (bár többször hivatkoztál arra, hogy jártál a Távol-Keleten).

Nekem a sztori szinte csakis erről szólt. A hős elmondja a zsarnok császárnak, aki félig történelmi, félig mitikus alak, aki Kínát először egyesítette, hogy megöldöste a lázadókat, akik a császár életére törtek, és így egyre közelebb jut a császárhoz. Közben - parabola a mesén belül - elmeséli, hogy a lázadók vezetője ahelyett, hogy a zsarnok megölésére tüzelte volna őt, kalligráfiai gyakorlatként a padlóra írta az "egy Kínát". Amikor a császár mellett áll, elárulja, hogy igazából ő is lázadó, aki fölesküdött a zsarnok megölésére, és az egész mese csak arra szolgált, hogy "halálos távolságba" kerülhessen. Ezek után mégsem öli meg a zsarnokot. Nyilvánvaló: az "egy Kína" fontosabb mindennél, fontosabb a császár személyénél és módszereinél is. A testőrök megölik a hőst, a császár pedig megrendül, és a történeteken elgondolkodva, megértve az "egy Kína" gondolat fontosságát, mely ellenfeleit odáig vezette, hogy a hős élete árán adta át a császárnak a tanítást, bölcs és igazságos uralkodóvá válik.

Ha nem szoktunk volna el a puha diktatúra légkörétől, teljesen egyértelmű lenne, hogy az egész, úgy ahogy van, a Kínai Kommunista Párt és a nép/ország viszonyát hivatott szimbolizálni. A kínai István, a király, mindenféle értelemben. Még a szerelmi szál sem lógott ki belőle (azért Jet Li vállalta a császár "tanítójának" szerepét, mert neki nem volt csaja).

Nekem pont elég volt belőle annyi, amennyi.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.12.10. 15:32:18

@Dr. No: A sajnos/hálistennek a határozatlanságomat hivatott jelezni: nem tudom, hogy szeretném-e, hogy szájbarágósabb (epikusabb, blabla) lenne, vagy jó ilyen "klippesen". Néha igen, néha nem. Passz.

Szerinted, ha Budapest rendezne olimpiát, ki rendezné a nyitó ünnepélyt? :) Ká-betűs, az fix. :)

Az mindenesetre nekem nem jött le, hogy "egy Kínát" jelent a kalligráfia (momentán bukó vagyok ómandarinból), pedig még el is gondolkoztam, hogy a végén nem ugyanez a jel van a császár mögött, mint amit Törött Kardék firkáltak a homokba? :)

IamTwo 2019.05.01. 21:45:04

@Dr. No: A császárt nem Névtelen győzi meg. Neki már eleve ez volt az eszméje. Eléggé kiakadt amikor megtudta, Törött kard megértette az ő szándékát és ezért nem ölte meg akkor, amikor esélye lett volna rá. "Sosem hittem volna, hogy a leggyűlöltebb ellenségem ért meg engem legjobban", ezt talán kétszer is elismétli.
süti beállítások módosítása