Hát persze, hogy a Grimm-testvérek által klasszikussá vált Jancsi és Juliska meséjének dél-koreai verziójában alig kell 10-15 percet várni, hogy történjen valami meglepő: ekkor egy nyeretlen hétéves szűri fogai közül, hogy kitépem a beleid! A dolgok ettől kezdve csak durvábbá válnak. Persze, Grimméknek sem kellett a szomszédba átnézni némi kegyetlenkedésért, hiszen meséik tobzódnak az erőszakban: Hófehérkét még csak megmérgezi a gonosz királynő, de aztán az lesz a sorsa, hogy tüzes vascipőben addig táncoljon, míg meg nem hal. Édes, nem? Aztán ott van a szegény Piroska meg az ő farkasa, bár ő végül megússza, a farkas őszinte sajnálatára. Jancsi és Juliska története sem az a tündérmese, hiszen benne emberi lények étkezés célú előkészítéséről konkrétan szó van, a mézeskalácsházban lakó boszorka pedig élő, két lábon járó enciklopédiája az emberi gonoszságnak. Megszívja, persze, de ami addig van, annak azért fele sem tréfa.

Amit Yim Pil-sung kerekít ebből a kis meséből, azért az sem kifejezetten 12-es karikabiztos. Explicit erőszak ugyan nem nagyon van a filmben, azonban az egész film mégis kizárólag az erőszakról szól: családon belüli agresszióról éppúgy, mint a gyermeki erőszakról. Válogatottan cinkes témák, melyek azonban sajnos jobbára benne is maradnak Az erdő foglyai című, amúgy igen cizellált és komoly szellemi energiákkal elkészült filmben.

A film tulajdonképpen egy remix. A Grimméktől mindenki által ismert mese motívumait Yim Pil-sung szépen, akkurátusan különválogatta, letisztogatta, kifényesítette és rikító festékkel feldíszítette, majd ezeket egy számomra nem igazán követhető logika alapján összeragasztotta. Némely motívum annyira megtetszett neki, hogy másolatokat is csinált belőle, melyeket sormintaszerűen többször is felhasznált a film folyamán.

Eun-soo felesége éppen gyermekükkel várandós, amikor a férfi autójával balesetet szenved egy erdei úton. Amikor magához tér, elindul segítségért az erdőbe, ahol eltéved, itt kapcsolódunk bele a mesébe. Mézeskalácsház, benne boldog gyerekek, papa, mama. Eun-soo csodálkozik, de a háziak megígérik, pihenje csak ki magát, másnap megmutatják az erdőből kivezető utat. Aztán másnap, majd megint másnap. Közben eltűnnek papáék, megjelennek újabb figurák, de vannak kenyérmorzsák, és mivel dél-koreai filmet nézünk, az elhagyhatatlan sorozatgyilkosok is. Meseidegen elemként lesz még tele- és pirokinézis, és más hasonló misztikus dolgok, Eun-soonak főhet a feje, hogy lesz most...

A filmben varázsos atmoszféra teremtődik, az tény, azonban a nehezen követhető cselekmény, a stílusbéli és műfaji káosz mégis csapkodóvá, körmönfonttá és igencsak erőltetetté teszi a filmet, hozzácsatolt érzékletes, de mégiscsak teátrális moralizálásával együtt. Szóval, mesének túl bonyolult, horrornak szelíd, thrillernek kaotikus, melodrámának pedig véres film Az erdő foglyai. Mondja a plakát, hogy dark fantasy. Ja, bár ez kicsit olyan, mint a world music, meg a svájci nemzet... Asanisimasa: 5/10