Te is, fiam, Brutus? A közszolgálati csatornák ma egész nap tolják az idevágó forradalmi hevületet, magyarságtudatot, népdaltanítást, de hát ez a dolguk. Az más kérdés, hogy a szegény Kőszívű ember fiait már a ma született hongyermek is legalább tízszer látta már, ami nem kis szám, hogy azért ez egy messze nem remek film. Minimum modoros, de poros is. Nemzeti alternatíva a Csongor és Tünde, ami annyiban forradalmi, hogy írója benne volt a híres brancsban, vagy a Szováthy Éva, aki még a Baradlay-fivéreknél is avíttabb. Ez utóbbi legalább sztorijában kapcsolódik valamennyire az 1848-as 
eseményekhez, bár valójában csupán ez a 1943-ban készült film is csak egy giccses melodráma.
A kertévék mai műsorai sokkal viccesebbek, mivel mind multi, a nemzeti ünnepről lenyesegettek szinte minden nemzetit, s ami maradt, az egy furcsa keddi munkaszüneti nap, délutáni diznivörlddel, este meg BL-meccsel (Bayern München-Internazionale). Az RTL este nyolcas Hazafiját nem tudom mire vélni. A filmben Mel Gibson éppen az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét vívja ki, majd három órán keresztül és akkora pátosszal, hogy nézni is tereh, de hát ez egy tök más háború, könyörgöm! A tv2 a meccs után legalább egy normális, nézhető, jó filmet ad, amiben Anthony Hopkins egy dilinyós matematikus, lánya (Gwyneth Paltrow) pedig azon parázik, hogy ő most a dilinyósságot örökölte, vagy a matekos zsenit. A Bizonyítás 23.15-kor kezdődik.
A Viasat3 ma esti filmjét meglátva már hangosan felröhögtem: Rózsaszín párduc, na ja. Tipikus forradalmi alkotás (kép). Utána a biztonság kedvéért nézhetünk egy kis sugárba hányó wannabe celebeket az Éden Hotelben, majd Az utolsó mohikán, ami egy jó kis indiános film (22.10). De hát ezt is láttuk már ezerszer.
Nagyjából ennyi is. Az általam nézhetetlen Filmmúzeum is nagyot merít mára, de a Kőszívű ember szintjén legfeljebb a 80 huszárral tud felülemelkedni, ami legalább egy remek film, és még a szabadságharchoz is köze van. Más kérdés, hogy délben még mindenki a miniszterelnök minden bizonnyal Petőfi hevületét idéző beszédét magolja még a jövő felfénylő ígéretében, és nem otthon gubbaszt a tévé előtt, ezen a szép, kora tavaszi napon.
