A bűn állomásai, az impozáns szereplőgárda ellenére, egyáltalán nem egy tipikus hollywoodi tucatfilm. Leginkább talán arról szól, hogy ha valaki egy alapvetően bűnöző életmódba szocializálódott családba születik, akkor onnan mennyire nehéz az ún. tisztességes, törvénytisztelő életet választani. Tovább gazdagítja James Gray annak idején Cannes-ban Arany Pálmára is jelölt filmjét, hogy a tárgyául szolgáló család "bűnös életvitele" nem csak egyfajta sztereotipikus stigmaként jelenik meg, hanem viszonylag alapos, szinte szociografikus igényű háttérábrázolással is megpróbálkozik. Emellett azonban meg tud maradni izgalmas, sőt néha érzelmes kriminek is. (Viasat3, 21.30)
A másik Viasat, a 6-os újra belekap a nyolcvanas évek olasz horrorjait felvonultató retró-sorozatban, ezúttal Lamberto Bava, Ősátáni Fenségének, Dario Argentonak produceri közreműködésével készített Démonok című őrülete (kép) kerül adásba, 22.00 órától. Sok hektoliter eperpiros művérre, ma már szinte paródiának ható, extrém képkompozíciókra, viccesen eltúlzott színészi alakításokra, igényes, babra kézimunkával elkészített viaszmaszkokra, valamint jónéhány cicanadrágos, melírozott-tupíros korabeli heavy-metálbanda (pl. Accept, Saxon, Scorpions, Mötley Crue) által elpengetett stílusos kísérőzenére lehet számítani.
Az olasz Taviani-testvérek Pacsirtavár című filmjét egyszer már elkezdtem nézni, ugyanitt a Dunán, azonban akkor belealudtam a hosszadalmas monumentalitásba. Ma, 23.00 órától akár újra is próbálkozhatok, hiszen újra adásba kerül ez a történelmi örmény-török ellentétet feldolgozó, amúgy igen igényes mű.
