asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

The Hi-Lo Country (1998)

2010.06.29. 17:12 efes

Stephen Frears '98-as The Hi-Lo Country című cowboy-balladája lehet az egyik hiányzó láncszem (persze van ilyen több is...) a hagyományos, John Wayne-féle kocka-westernek, illetve azok spagetti-szerű nyúlványai, valamint a modern, olykor meditatív, olykor kifejezetten apokaliptikus, máskor szinte groteszk vagy abszurd nu-westernek között. Megtalálható a filmben tulajdonképpen az összes kellék, ami a westernek alap-készlettárába beletartozik, az öntörvényű, vad és tulajdonképpen magányos hős, a hatalmaskodó helyi kiskirály, a becsületes barát, aggódó nők, csalfa szerető, tiszta szívű, spanyol ajkú szerelmes, aki mégis hoppon marad, csúszik a pohár a kocsmapulton, lovak, marhák, szilaj berúgások, párbaj. A végén pedig a főszereplő előírásszerűen tűz bele a lenyugvó napba. A viszonylagosan lassú tempója miatt még lehetne ez egy hagyományos western-film is, hiszen van ilyen jónéhány a filmtörténelemben, azonban legalább ennyi eleme van a filmnek, ami műfajtörő, illetve a western kliséit módosítva, átalakítva használja.

Kezdjük ott, hogy az alapkonfliktus (Max Evans western-specialista 1961-es regénye alapján készült a film) egy szerelmi háromszög. A talp csúcsain két barát ül, a szilaj és zabolázhatatlan Big Boy (Woody Harrelson) és az érzékeny, kérges tenyerű cowboy létére kifejezetten lírai alkatú Pete (Billy Crudup), a csúcson pedig csábos mosolyú tanyasi pin up-girlként Mona (Patricia Arquette) trónol és ossza csalfa kegyeit kezdetben felelőtlenül, később kétségbeesetten. A legnagyob baj azonban az, hogy eközben Mona hites felesége a kisvárosi kiskirály intézőjének. Ez a meglehetősen melodramatikus fősodor hiányzik a klasszikus westernekből, ott a hős nem holmi női kegyekért harcol, hanem a szabadságért, a földjéért, a marháiért, vagy éppen megbünteti a gonoszt és bosszút áll a rajta vagy szerettein esett sérelmekért. Általában egyedül. Itt ketten vannak, sőt. Persze, a szabadságért (értsd a marhatartás és -hajtás szabadságáért, kontra technológiailag fejlettebb mezőgazdasági nagyvállakozó) való harc itt is megvan, csak éppen ez a háttér, a szerelmi háromszög pedig a konfliktus. Részkonfliktusok (pl. Big Boy-Öcskös) persze adódnak a marhák ügyének kapcsán is, a kötelező párbaj is ez ügyben zajlik le, de meglehetősen sajátos formában, ilyet azt hiszem, filmvásznon még nem lehetett látni. Nem spojlerezem el.

Maga a film sem a megszokott korszakban, a vadnyugat meghódítása idején, a XIX. században játszódik, hanem a második világháború idején, illetve után. A hagyományos cowboy-lét toposzai, a lasszózás, a lovak, a cowboykalap, stb. keverednek az akkor modern technikai eszközökkel, legtöbbször már maguk a cowboyok is autóba ülnek, lóra csak akkor, ha marhát hajtanak, van már telefon és a kocsmában rádió szól, a zenekar énekese pedig mikrofonba énekel, Coca Colát, Jim Bean whiskyt és Budweisert iszik mindenki, méghozzá rekeszből, üveges kiszerelésben, a cowboyok seggén pedig Levi's feszül. Áthatja a filmet a hagyományos cowboy életmód elsikkadása feletti enyhe mélabú. Big Boy és Pete ragaszkodnak a hagyományos marhaterelési módszerekhez, mégha ezen buknak is egy csomó pénzt, a helyi kiskirály azonban felhajtja az állatokat a kamionra és úgy szállítja őket a vásárba. Mindez azonban részletkérdés, a dráma a jelzett karekterek között, lelki szinten zajlik.

Frears otthon van veszedelmes viszonyok ábrázolásában, ezúttal nem rizsporos környezetben, hanem szaros csizmák, kockás ingek és sörszagú krimók világában meséli el a végzetes szerelem történetét. Kissé lassúdad tempóban, de pontos érzékkel és jó arányokkal, a film drámai csúcspontja aranymetszésben van a helyén. Harrelson telitalálat Big Boy öntörvényű dúvad karakterére, mint ahogy Crudup is a méla Pete szerepére. Arquette pedig érzéki csábító. Mellékszerepben, Pete szeretetlen, igaz szerelmeként Penelope Cruzt láthatjuk, ez egyik első amerikai munkája, ettől függetlenül szívszorítóan törékeny alakja magától értetődően tükrözi szomorú sorsát.

Jó volt, meg lehet nézni az asszonnyal is. Asanisimasa: 7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr312119003

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Varga Denes 2010.06.30. 18:02:36

Érdekesnek tűnik, felírtam magamnak. Kíváncsi vagyok, mit kezdett a westernnel Frears, tetszik ahogy, Winterbottomhoz hasonlóan, minden műfajban kipróbálja magát. (Bár Winterbottom westernje a Claim elég felejthetőre sikerült.) A kritikád alapján, talán a modern western lenne a legadekvátabb műfaji meghatározás. Hud, Utolsó mozielőadás, Utolsó cowboy - ezekre gondolok.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.06.30. 18:49:56

@wurlitzer: Jól látod, ez a vonal: Az utolsó mozielőadás, Az utolsó cowboy. Nem jutott eszembe, pedig láttam régen ezeket.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.06.30. 18:51:09

@wurlitzer: Vagy Egerek és emberek, ha szabad Steinbecket lewesternezni. A Malkovichos verzióra gondolok.
süti beállítások módosítása