Ez a film tényleg nem szól másról, mint amit a cím ígér: egy tripről, vagyis LSD fogyasztása során átélt belső utazásról. A menő reklámfilmrendező alig várja, hogy befejezze aznapi munkáját, és egy barátjával elrohanjon egy Los Angeles felett lebegő hippikommunába, hogy ott -némi laza spanglizás után- szigorúan ellenőrzött körülmények kozött, bevacsorázzon 250 mikrogramm tiszta lizergsav-dietilamidot, ergo beszakítson, úgy emberesen. A film elején a pali betép és végén pedig több-kevesebb sikerrel lejön a lecsóról. Ami eközött van, az részben hamisítatlan hatvanas évekbeli op-art pszichedélia, részben egy kábítószeres látomás naiv, filmes vizualizációja, valamint eléggé hiteles külső leírás egy első LSD-tripről, az első eufórikus érzelmi- és látványtűzijátéktól a halálélményen, a törpéken és a sivatagon át a zavarodottságig, valamint a kihagyhatatlan rendőrparáig. Értelemszerűen, 
filmen, mint médiumon, annak technikai korlátaiból fakadóan képtelenség teljes egészében rekonstruálni egy LSD-utazást. Kevés arra a 2+1, de még a mai cameronista 3+1 D is. Még ha az illető, aki személyesen átélt egy ilyen betépést, valamilyen isteni kreativitás és zsenialitás birtokában ezt hangról hangra, képről képre, illatról illatra és ízről ízre le is tudná jegyezni, és netán még valamilyen köztes médiumon meg is tudná osztani másokkal, ez akkor is csak az ő saját, akkor, adott pillanatban átélt, egyszeri és megismétlehetetlen élménye lenne. Ez, így semmiképpen nem tehető általános érvényűvé, mégha vannak is olyan nehezen megmagyarázható "történetelemek" egy tripben, melyeket már sokan éltek át úgy, hogy azok gyanúsan hasonlítanak egymásra. A kollektív tudattalanban kell keresni ennek titkát, nyilván. Mindenesetre, Roger Corman, aki amúgy nem akárki, The Trip című filmjében kihozta a témából a maximumot.
A forgatókönyvet az ekkor még ifjú Jack Nicholson követte el, így talán már érthető védjegyévé vált ördögi tekintete is - simán lejegyezte első tripjét (amit utána még egész biztosan követett jó néhány...). Vicces, de Jack maga nem játszik a filmben, megszemélyesítője Peter Fonda, aki nagyon rossz színész (itt legalábbis), de lehet, hogy csak tényleg nyalt valamit a forgatáson. Vagy éppen hogy nem. :D Jellemző módon, akitől a trippet szerzik, a kommuna főhippije, nem más, mint Dennis Hopper. A film így mintegy előtanulmányként is felfogható a Szelíd motorosokhoz. Az utazás, mint film kevéssé értékelhető, inkább kordokumentumként, vagy mint kísérlet működik. Esetleg sajátos reklámfilmként, mely rendhagyó módon beszél a termék esetleges negatív oldaláról is. Asanisimasa: 6/10
