Egészen biztosan láttam már ezt a Nomád című filmet, de ha megfeszítenek sem jut eszembe belőle egyetlen jelenet sem - ez két dolgot jelenthet: rossz a memóriám vagy rossz a film. A kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Mindenesetre, kazah filmet ritkán láthatunk, ez pedig egy igen nagyszabású történelmi eposznak ígérkezik. Nyilván tele lesz zsúfolva színpompás jelmezekben parádézó, marcona harcosokkal, csodás kelmékbe burkolt bájos tekintetű (mást úgysem lehet látni) leányokkal, kietlen, kopár dombokon, talán még hátrafelé is nyilazva lezúduló lovasokkal, kardokkal, vérrel és könnyekkel. Kazahsztán gazdag ország, bár leginkább olajáról és biciklistáiról ismert, akik valahogy mindig címlapra kerülnek, pozitív és negatív előjellel egyaránt. Minden bizonnyal ebbe a filmbe is beletettek az állami szponzorok baromi sok olajdollárt, pompában így nem lesz hiány. A forgatókönyvről Nyikita Mihalkov hajdani forgatókönyvírója, Rustam Ibragimbekov gondoskodott, míg a rendezést szintén két nemzetközileg ismert kiválóság, a cseh származású Ivan Passer és a (szovjet)orosz Sergei Bodrov oldotta meg, egymás között. Tehát relatíve nagyágyúk sorakoznak a kamera másik oldalán is. A főbb szerepekre szerződtetett két neves színész már kevesebb bizalomra ad okot: Jason Scott Lee és Mark Dacascos főleg ilyen ábécévégi kategóriás, verekedős filmekből ismert, a címszereplő Kuno Becker (kép) meg nagyon sehonnan. Igaz, legalább úgy néznek ki, mintha kazahok lennének... Innen, legalábbis. (Duna II, 21.05)

Azért engedetem ezt ennyire bő lére, mert nincs mára más.