asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Syndromes And A Century (แสงศตวรรษ, 2006)

2011.01.12. 16:42 efes

Holnap kerül a jobb mozikba (míg vannak...) Apichatpong Weerasethakul thai filmrendező (vagy csak egyszerűen: Joe) tavaly Cannes-ban Arany Pálmát nyert hosszú című filmje, melyről itt majd a jövő héten nyitok vitát, ám ehhez kapcsolódóan a Cirkogejzír mini retrospektív vetítéssorozatot tart a hétvégén (01.15-16) a mester műveiből. Ezek közül az egyik a Syndromes And The Century, mely már a harmadik Weerasethakul filmjei közül (az első a Blissfully Yours volt, 2002-ben, sorra kerül majd az is az asanisimasán, a második a retró vetítés másik filmje, a Tropical Malady), mely komoly elismeréseket ér el a nyugati világban. 2006-ban, első thai filmként, beválogatták a veretes velencei filmfesztivál programjába. A film amúgy felkérésre készült, méghozzá Mozart születésének 250-ik évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra, persze, hogy nincs benne egy hang Mozart-zene sem. Mit kapna ezért nálunk... Odakint, mármint tőlünk nyugatra imádják, a rohadt paradicsomok 87%-os indexe nyugodtan nevezhető elsöprő kritikai sikernek.

Pedig ha van a világ filmművészetében valami, ami minden ízében, másodpercében, képében és hangjában tökéletesen különbözik a nyugati uralkodó ízlésvilágtól, akkor ez a film az. Akiket arra szocializálódtak, hogy a filmtől egy történet elmesélését várják, azok rögtön lapozzanak, mert ebben a filmben egyrészt nincs sztori, illetve, ha van, akkor rögtön ugyanaz, kétszer. Weerasethakul kétszer meséli el ugyanazt az inkább életképek és szabad dialógusok laza szövedékének, mintsem biblikus értelemben vett történetnek tűnő valamit. Egyszer vidéki környezetben, egy falusi rendelőintézetben, egyszer pedig, ugyanazokkal a karakterekkel és szinte ugyanazokkal a mondatokkal, de más beállításokban és eltérő végkifejlettel, egy modern bangkoki kórházban.

Tudni kell, hogy Weerasethakul egész gyermekkorát orvosi rendelőkben és kórházakban töltötte, hiszen szülei orvosok. Ő maga építészként végzett, és filmes lett. Filmjei ennek megfelelően inkább struktúrák, és a buddhista szellemnek megfelelően inkább a végtelenül nyugodt szemlélődésnek adnak teret, minthogy mondjuk érzelmek magasra korbácsolt hullámainak hátán lovagoljon bele a lenyugvó napba. A Syndromes... szcénáit Weerasethakul így nyilván szülei rendelőjében látta először, s ebben a filmben állnak össze egésszé, mintegy a szülei szerelmének laza szövésű történetévé. De láthatunk vagy hallhatunk sztorikat éjszaka virágzó orchideákról, éneklő fogorvosokról, DJ-nek lenni akaró, vagy éppen bulímiás buddhista szerzetesekről, és sok másról.

Maga a film egyfajta ambient élmény, lágyan, szinte zsibbasztóan áramlik, nem valahonnan valahová, hanem csak úgy, önmagából fakadóan, végtelenül. Kell hozzá lelkiállapot, ami ha nincs meg, akkor pillanatokon belül levet magáról, mint ahogy az igazi thai masszázst sem viseli el mindenki akármikor, viszont, ha ráérzünk ritmusára, akkor beszippant, elbűvöl és magába szippant.

Érdekes módon, ez a film is kiváltotta a thai cenzúra haragját, és ebben a formában nem engedte Thaiföldön bemutatni. Én hangosan felröhögtem, amikor erről olvastam, annyira képtelen indokok miatt került ez a tényleg végtelenül ártatlan film indexre: van benne egy kb. 2 perces, szemérmes csókjelenet, valamint két, röppentyűvel játszó, illetve gitározó szerzetes. Az indoklás a következő: "A kifogásolt jelenetek alkalmasak a társadalmi rend és erkölcs megzavarására, illetve veszélyeztetik a nemzet biztonságát és sértik büszkeségét." De ismerős szövegek ezek... Persze, Weerasethakul nem tört meg, ellenben megalapította a Szabad Thai Cinema Mozgalmat. Riszpekt.

Asanisimasa: 8/10

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr542578988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása