asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Vespa (2009)

2010.09.29. 17:08 efes

 

A mára már nyugodtan legendásnak nevezhető Simó-osztály egyetlen női tagja, Groó Diána második nagyjátékfilmjében, a Vespában is az előző filmjében megkezdett mágikus-realista utat járja, melyen ezúttal egy Szentes környéki cigányfiút követ, aki élete nagy szerencséjét egy csokoládépapírban találja meg...
 
Csoda Milánóban
Vittorio De Sica 1950-ben készült filmjét a híres olasz filmes irányzat, a neorealizmus lezáró fejezeteként, a mágikus-realizmus tökéletes filmes megvalósulásaként szokás emlegetni. A filmben Toto, a káposztaföldön talált árvafiú végtelen természetes jóságával és önzetlen optimizmusával megszépíti a Milánó környéki nyomortelep életét. De Sica, a neorealizmus egyik fontos és megkerülhetetlen alakja e filmben felhagy az élet nyomorúságának naturalista ábrázolásával, ugyan témát, helyszínt nem vált, csak elemelkedve attól az élet pozitív oldalát mutatja meg, de igazi realista csavarral: a csoda, mint dramaturgiai eszköz bevetésével. Ha így nézzük, talán De Sica új nézőpontja még keserűbb, mint a hajdani neorealistáké, hiszen a mágikus realizmus szerint a bajból csak egy kiút létezik, de az nemhogy a csodával határos, de egyenesen maga a csoda.

Csoda Krakkóban
Groó Diana egyik kedvenc filmje lehetett De Sica mester idézett filmtörténeti jelentőségű műve, hiszen első nagyjátékfilmjének erősen idehajazó címet adott. E film ugyan nem kifejezetten szegénység és nyomorúság témakörében játszódik, mint az említett mesteré, itt egy magyar zsidó lány keresi etnikai és vallási identitását a lengyelországi Krakkóban, ami az ismert történelmi okokból, szintén nem egy egyszerű feladat. Egy zsidóságát kereső fiatal nő, egy idegen világban olyan sebeket téphet fel azokban, akikkel találkozik, illetve saját magában is, amire nem számíthat, így e kutakodás komoly konfliktusok forrásává is válhat. Groó e filmben a múlt felsejlő nyomorúságát csomagolja be valami tündéri, meseszerű fátyolba, mely így válik mágikusan reálissá. Itt nem találjuk a más zsidó tematikájú filmek esetében sokszor látott rettenetes képeket az auschwitzi haláltáborból, a zsidó lét és a zsidó vallás bájos, meseszerű és transzcendentális elemei viszont sűrűn szövik át Groó Diana bemutatkozó filmjét.

Csoda a cigánytelepen
A cigányság élete, konfliktusai, problémái, jellegzetes figurái mindig is kedvelt témái voltak a magyar filmnek, a Koportostól a Dallas Pashamendéig, és tovább. Groó Diána második nagyjátékfilmjében szintén az ő életükből merít témát, egy Szentes környéki falu, vagy inkább városszéli házsor cigányainak mindennapjaiba csöppenünk. Itt él Lali, a tizenéves cigányfiú, akinek életét egy csodás, vagy legalábbis annak hitt esemény forgatja fel: egy kártyán nyert csokoládé papírján az áll, hogy ettől kezdve a szegény sorsú fiú egy gyönyörű, tűzpiros Vespa robogó tulajdonosa. A baj az, hogy a motort csak Budapesten lehet átvenni. Lali titokban, életében először elhagyja a cigánysort, és Budapestre utazik jogos jussáért. Az utazás során Lali, és közvetve, mi nézők, szembesülünk mindazzal a veszéllyel és kalanddal, ami ma, ezen a szép és gyönyörű Magyarországon egy tiszta és jó szándékú romára vár. Lali útja a filmben gyakorlatilag sikerrel végződik, hiszen viszonylag ép bőrrel ússza meg a kalandot. Hogy a robogó sorsa mi lett? Az benne van a filmben, onnan mindenki számára ki fog derülni minden.

Hiteles mai mese
Szerintem 10 és 14 éves kora között minden egészséges ember világgá akar menni, bele az ismeretlenbe, de főleg akkor, ha esetleg valami eleddig elérhetetlen cél tündököl fel előtte. Így Lali boldogságos pokoljárása tökéletesen hihetőnek tekinthető, hiszen azért egy piros Vespa nem akármi, valljuk meg. Ami dolgok az úton vele történnek, szintén abszolúte reálisnak tekinthetők, elég csak hozzávetőleg tisztában lenni a napi bűnügyi híradásokkal: amikor például egy dombtetőről távcsöves puskával célba veszik Lalit. A fiú szerepére Szentesen megtalált Tóth Sándor nem véletlenül válaszolta egy riportban arra a kérdésre, hogy miről szól a film: Hát rólam! Ennyit a hitelesség bizonyítékául. Kardos Sándor operatőr a tőle megszokott bravúros beállításokkal mutatja meg Lali road-movieját, az egyik jelenetben a víztükörrel való játéka egészen fantasztikus volt. Groó Diana a tőle már megszokott tiszta, világos és egyenes modorban meséli el Lali mesés sztoriját. Hogy a budapesti szcénákhoz jó szeme van, az sejthető volt, de az meglepetés, hogy milyen mértéktartó tudott lenni a cigánytelepi jelenetekben, hiszen ehhez - vélhetően - nem sok köze volt életében. Mégsem mű, mégsem hatásvadász, sőt, szemléletében is teljesen józan: szegény sorsú, de rendes, törekvő és tisztességes cigányokat mutat meg ízléses és igaz filmjében. Asanisimasa szerint: 7/10

 

A bejegyzés trackback címe:

https://asanisimasa.blog.hu/api/trackback/id/tr932312917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. No 2010.09.29. 17:23:36

Hadd idegeljelek, máshol is folyik a diskurzus:
vastagbor.blog.hu/2010/09/29/769_ezer_forintunkba
kosersrac.blog.hu/2010/09/26/orsos_lali_es_a_magyarbunozok
Vastagék eredetileg más megközelítést alkalmaztak (pl. kritikákat is belinkeltek), aminek szerintem van is létjogosultsága, ám az általuk feldobott probléma nem ENNEK a magyar filmnek a kizárólagos problémája. A kommentekben azonban elszabadultak az indulatok. Kb. abba az irányba, amit a kóser srác indításként jelölt ki.

El tudod helyezni a művet a konkrét történeti-társadalmi kontextusba?

Helyesen gondolhatja a rendezőnő, hogy a lopakodó rasszizmus miatt maradt a film nézőszáma 100 alatt a nyitó hétvégén?

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.29. 17:31:21

@Dr. No: Az elszabadult nyálverés miatt is: helyesen gondolja, bár nem a lopakodó, hanem a vicsorgó és acsarkodó rasszizmus miatt. Már többször mondtam, én ismerek rendes cigányokat is.
Amúgy pedig, ez egy mese. Miképpen a Csoda Milánóban is egy mese, mögötte ott a vérrög valóság.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.29. 17:32:10

@Dr. No: A kosergyerek pedig szerintem egy buta fasz, amellett, hogy ingyen provokátor.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.29. 17:35:15

Ez meg, hogy mennyibe kerül nekünk a magyar film? Ez annyira parasztvakító faszkalap szöveg. Pont azok nyavajognak, akik egy fillért se fizetnek a közösbe, mert munkanélküliek, minimálbéres hazudozók, vagy egyemisták, amúgy pedig, mindenki annyiban szólhat abba bele, mire költik az adóforintokat, amennyivel beleszállt a közösbe. E filmben, és a magyar filmek ügyében ez kb. a kusshoz (tehát a nullához) konvergál.

Dr. No 2010.09.29. 17:51:57

@efes: Egy szuszra három válasz? Tudtam, hogy jól választok :)

Azért azt írtam, hogy a "mennyibe került - kihez szól" nem ennek a konkrét magyar filmnek a kizárólagos problémája. Inkább az egész Magyar Filmé. Itt az alkalom, a jogvédő magatartást lehet gyakorolni a mozipénztárnál!

Dr. No 2010.09.29. 17:52:31

@efes: A kóser srác egyébként tényleg buta, mint egy vödör sár.

kaamir 2010.09.29. 18:18:16

@Dr. No: Jaj, hát ennél szebbet a vastagbőrön álmodni se tudnak; zsidó rendező cigányokról szóló filmje, amiben ráadásul a cigány is ember. És a kutya nem kíváncsi rá.
Szinte látom magam előtt, ahogy Zero meg a többi agyhalott maga alá csinál a gyönyörtől. Vannak ilyen emberek, nekik az a karácsony, ha fröcsögni lehet.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.29. 18:22:05

@Dr. No: Normális országokban (pl. cseh, lengyel) a nemzeti öntudat szerves és szervült része, hogy magát hazafinak, értelmiséginek és művelt embernek tartó honpolgár megnéz minden hazai gyártású alkotást. Na most, azért ott sem fosnak Oscar-díjakat a filmesek... Itt nálunk a nagy magyarok csak a frecsegésig jutnak.

Groó Dia naiv, ennyi a baja, már ha ez baj egyáltalán. Én bírom a filmjeit.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.29. 18:23:38

Amúgy 96 db embernek lehet jogalapja frecsegni, ui. ennyi magyar mert elmenni a Vespa című filmre.

Dr. No 2010.09.29. 18:45:39

@efes: Ennyi mert? Nem hiszem, hogy ez csupán merészség kérdése.

Bárcsak a lengyel, cseh stb. országok nemzetileg öntudatos, magukat hazafinak, értelmiséginek és művelt embernek tartó állampolgárainak, meg a magyar átlagpolgárnak a filmnézési szokásait ennyire egyszerű lenne összevetni, mint ahogy leírtad! Szerintem itt komolyabb kérdésről van szó, jelesül, hogy "a magyar filmesek" kihez is akarnak szólni a filmjeikkel? Szerintem ez az alapvető probléma a 91 nézővel. Miközben olyan filmről beszélünk, amit kb. az ország jelenlegi legégetőbb problémájának témakörében forgattak. Emlékeim szzerint a Szíven szúrt gatyamadzag - oppardon - ország sem robbantotta a kasszát.

Groó Diána meg az interjú alapján nem naivnak, inkább provokatívnak tűnik, no de Orson Welles is elég provokatív volt a maga idejében.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.29. 20:17:25

@Dr. No: Ennyire egyszerű összevetni. 91 normális, európai polgár van ebben az országban (+ azok, akik már korábbi vetítéseken látták a filmet). Az összes többinek nincs osztva lap ebben a játékban.

Szerintem semmivel sem tesznek meg kevesebbet a magyar filmesek a közönség figyelmének elnyeréséért, mint a cseh, lengyel vagy osztrák filmesek, a baj nem itt van. Hanem ott, hogy itt mindenki csak nyavalyog, orrot turkál, de tenni nem hajlandó semmit sem, sőt, a sárba döngöli azt, aki esetleg mégis próbálna valamit csinálni. Groó Dia nem dokumentumfilmes és nem dokumentumfilmet csinált a szentesi cigányok akármilyen helyzetéről, hanem egy fantasztikus mesét mesélt el, ami viszont a mai magyar valóságban tényleg csak scifi. Egy roma ma, itt, ebben a társadalomban nem nyerhet.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.29. 20:31:27

@Dr. No: Én tényleg komolyan gondolom, hogy egy magára valamit is adó magyarnak kutya kötelességének kellene érezni, hogy minél több magyar filmet nézzen meg, ha lehet, moziban. Nem kell, hogy tessen neki, amit lát, de így már legalább van valami alapja annak, hogy vitatkozik. Persze, vitatkozik, és nem frecseg, oktalanul, mint a részeg proli, aki akkor érzi magát férfinak, ha a B-középről elküldi az anyjába a bírót a focimeccsen. De itt nem erről van szó. Tovább megyek. Szerintem azért szar a magyar film, mert ilyen a közönsége. (Mellesleg, amilyen szar a közönsége, illetve az, aki nem megy el rá, a magyar film kifejezetten világbajnok, szerintem.)

Dr. No 2010.09.30. 02:14:12

@efes: A magam részéről továbbra is fenntartom, hogy ennél jóval összetettebb problémáról van szó. Mondjuk egyelőre maradjunk a cigány témánál, amiről - pontosabban aminek a magyar filmben szokásos kezeléséről - korábban már jeleztem a nézeteimet. Mondjál légy szíves egy cigány színművészt, aki filmben szokott szerepelni. Mert az valahol talán természetes elvárás, hogy cigány szerepet lehetőleg cigány (is) játsszon, ne mindig Gryllus Dorka (hogy visszanyergeljek egy másik vesszőparipámra).

A közönség hibáztatása en bloc abszolút tévút, értelme annyi, mint "a választók" hibáztatása a nekünk nem tetsző választási eredményért. Tény, hogy van kölcsönhatás a film és közönsége között, ám azzal talán nem a szent szószék és a misére járuló hívek viszonya az adekvát - és kívánatos - párhuzam.

Többre ehelyt nincs tér és idő, ám ha akarod, hajlandó vagyok belemenni "elveim kifejtésébe" (http://bookline.hu/search/oldbooks!execute.action?descId=145736&_v=Robespierre_Maximilien_Elveim_kifejtese_Beszedek_es_cikkek).

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.30. 09:36:57

@Dr. No: Mivel senkit nem lehet korbáccsal hajtani, hogy legyél már légy szíves filmsztár, így a magyar filmekben cigányokat még jó ideig -amúgy Al Jolson módra- nem romák fognak játszani. Ennek csak egy picit mond ellent az a tény, hogy eddig szinte mindegyik magyar, roma-tematikájú filmben romák játszották a szerepek túlnyomó részét (Koportostól, Cséplő Gyuritól kezdve a Dallas Pashamendén át a Vespáig). Olykor bizonyos, összetettebb színészi jelenlétet kívánó főszerepekre nem sikerült megfelelő kvalitású roma szereplőt castingolni - ilyenkor jön Dorka, vagy Koncz Gábor, Djoko Roszics és társaik. Dorka például több díjat is kapott ezért az átlényegüléséért.

A választók igenis tehetnek arról, ha osotba választásukkal romba döntik az országot, ergo a nézők is tehetnek azért, mert (ha) szar a magyar film. A fociszurkolók is tehetnek arról, hogy szar a magyar foci. A tömegek mozgása ilyen. Ha öntudatlan, külső, felső sugalmak által irányított massza, akkor igenis otromba döntések felé áramlik, azonban ha gondolkodó, döntéséért felelősséggel tartozó egyénekből áll össze, már más a helyzet. Persze, nam a váasztók fognak a parlamentbe ülni, és nem a mozinézők készítenek filmeket, ámde -hogy maradjak a filmnél végre- a film nem más, mint kommunikáció, oda s vissza működő folyamat az alkotó és a befogadó között. Azonban ha az egyik fél nem hajlandó kommunikálni, csak agyatlanul a szájába adott faszságokat frecsegi, akkor ez a kommunikáció nem működik, az alkotó magára marad és esetleg kontroll híján, vakvágányra fut. Persze, lehet erre azt mondani, hogy a NEM is a kommunikáció egyik formája. Az, de csak egy atomi szinten - komoly, összetett problémák megoldására ennél nagyságrendekkel több kell. De ez a Vespával kapcsolatos frecsegés csak olyan, mint ahogy ezt a lámer, arrogáns, ájtatos bulifocista bagázst is beküldte a birka magyar a Parlamentbe. Irigy, korlátolt, vak döntés volt, csak azért, hogy nehogy már 'ezek' maradjanak. A valami ellen való harc sokkal kevesebb, mint a valamiért való harc. A Vespát is meg kellett volna néznie legalább 100 ezer nézőnek, és utána teljes joggal lehetne pro és kontra vitatkozni.

Dr. No 2010.09.30. 12:53:20

@efes: Bulifocista - ez jó! A Vespát elméletileg még megnézheti 100.000 néző, amíg be nem fejeződik a forgalmazása. Inkább ezt az irányvonalat kéne nyomatni, mint azt, hogy hülye a közönség. A hülye közönséget ki kell szolgálni, de persze úgy, hogy neveljék is közben, és ezt ne vegye észre. Merthogy a film a tömegek művészete lenne, vagy mi. "Számunkra a legfontosabb művészet".

Tovább ostorozva a döglött lovat, a Szíven szúrt gatyamadzagot sem nézték meg sokan, pedig az kifejezetten alájátszott a faji sztereotípiáknak (alájuk játszott és meglovagolta őket - ez ám a mutatvány). Nem nézték meg továbbá sokan a Julianus barátot sem és a Sacra Coronát sem (amik pedig pontosan olyan zászlólobogtató nemzeti szupergiccsnek készültek, mint amit a Vbőr közönsége a kommentekben számon kér a magyar alkotóktól).

És ehelyt emelnám fel ujjamat és mutatnák némileg vádlón Antal Predátor Nimród irányába, és mondanám, hogy mi a faszt is kérünk rajta számon?

Dr. No 2010.09.30. 13:53:41

@efes: Bulifocista - ez jó! A Vespát elméletileg még megnézheti 100.000 néző, amíg be nem fejeződik a forgalmazása. Inkább ezt az irányvonalat kéne nyomatni, mint azt, hogy hülye a közönség. A hülye közönséget ki kell szolgálni, de persze úgy, hogy neveljék is közben, és ezt ne vegye észre. Merthogy a film a tömegek művészete lenne, vagy mi. "Számunkra a legfontosabb művészet".

Tovább ostorozva a döglött lovat, a Szíven szúrt gatyamadzagot sem nézték meg sokan, pedig az kifejezetten alájátszott a faji sztereotípiáknak (alájuk játszott és meglovagolta őket - ez ám a mutatvány). Nem nézték meg továbbá sokan a Julianus barátot sem és a Sacra Coronát sem (amik pedig pontosan olyan zászlólobogtató nemzeti szupergiccsnek készültek, mint amit a Vbőr közönsége a kommentekben számon kér a magyar alkotóktól).

És ehelyt emelnám fel ujjamat és mutatnák némileg vádlón Antal Predátor Nimród irányába, és mondanám, hogy mi a faszt is kérünk rajta számon?

Dr. No 2010.09.30. 13:54:21

Na most már tényleg bassza meg a blogmotor.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.30. 14:00:59

@Dr. No: Na ja, a hülye közönséget ki kell szolgálni, de őket kiszolgálja Hollywood. Meg Valami Amerika. Én az igényes közönségről beszélek, akik számára a film (a színház, a könyvek, koncertek, hangversenyek) nem ki, hanem inkább bekapcsolódás. Szellemi kaja, és most mindegy, hogy gyors- vagy gourmandkaja. Róluk beszélek, hiszen elsősorban hozzájuk szól a magyar filmek joggal-jogtalanul lesajnált túlnyomó része. Még az olyan, jobb helyeken mainstream filmek is, mint a Vespa, hozzájuk szól. Gyökér Vastagbőr-kommentelőnek a cigány tényleg annyi, hogy fosik hazamenni éjszaka, valószínűleg joggal, mert esetleg megtalálják, romák, nem romák, tök mindegy. Ő romáknak hiszi őket. Kicsit ennél magasabb fokú intellektus kell ahhoz, hogy ma Magyarországon az ember kezelni tudjon egy ilyen felnőttmesét, hogy ne csak feketefehérben tudjon gondolkozni - na ez az, ami ma nem nagyon megy. Ezért van szar ebben az országban, nem pedig böszmeferi miatt.

Amúgy Nimródé csak egy irány, van még számtalan másik is, 360 fokban. Virágozzon ezer virág, szerintem. De virágozzon, ne rohadjon.

Dr. No 2010.09.30. 16:26:16

@efes: Szerintem nagy része nem szól hozzájuk. Egyelőre Antal Nimród az elenyésző kisebbség, ő a száz virágból a századik, olyannyira, hogy nem is képes itthon működni. Nincs kesernyés kisrealizmusunk, mint a románoknak vagy régebben humorral fűszerezve a cseheknek, nincsenek sajátos formanyelvű, humánus vígjátékaink, mint a dánoknak a Dogma után. A tömeg- és magaskultúra között nálunk semmilyen átjárás nincs, ami más országokban megszokott. (Kivétel talán Pálfy. Na de hát ő meg olyan, mint valami remete. Vagy inkább ufó.) A probléma szerintem strukturális. Azonban már kinőttem abból, hogy outsiderként megpróbáljam megváltani a világot.

Dr. No 2010.09.30. 16:46:06

@efes: Na meg a másik probléma. Beméne a moziba a kötelességtudó hazaffyas művelt citoyen a magyar filmre és látá, hogy szar. Mit tegyen akkor? Ne menjen be a következőre? Asztat nem lehet mer akkor nem hazaffyas. Írjon a rendezőnek, hőbörögjön blogokon, hogy ez szar? A rendező válaszol neki, hogy nem szar, te vagy egy nagy szar. Menjen be a következőre és nézze a szart mosolyogva? Akkor meg előáll az a helyzet, hogy szar a foci, mer szar a közönség. Kb. ami szerinted most van.

Alapvető baj, hogy az emberek imádják a mozit. Mert mozog. Nigériában kimegy két néger a városi stadionba, verekszik meg távolugrik, fut ide-oda, kvázi eljátssza a bruszvilliszt, a harmadik fölveszi. Persze szar. A nigériai közönség mégis imádja, nézi, mintha a legcsodálatosabb műalkotást látná. Megveszi. Ugyanezt csinálják Bangladesben, Nepálban, a Fülöp-szigeteken, elképesztő mennyiségben Indiában. Aztán ott van Irán meg Kína és csatolt részei (Hong Kong pl.), ahol a szarnak ebből a televényéből egész pofás művészet termett elő. Most abba nem mennák bele, hogy az emberiség MOZGÓkép iránti csillapíthatatlan igényét ilyen mindenféle Tarr Bélák 15 perces mozdulatlan beállításokkal óhajtják / vélik kielégíteni. Na persze, mert a TIT-ben tartott diavetítésre Szartréről meg Kamusról, ami tkp. az ő valós műfaja, arra nem lehet világkörüli utat alapozni "helyszínkeresés" égisze alatt. De most nem az ő személyéről van szó, mert ő a produkcióival legalább a pókhasú kizsákmányoló nyugati producereket üldözi öngyilkosságba, nem a rendes magyar bajszos államtitkárokat.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.30. 17:29:32

@Dr. No: Na itt a bibi, hogy nem szar, csak szarnak akarod látni. van itt minden morbid humortól, a kisrealizmuson át a tököm tudja miig, de még te sem tudsz róla. Ha mondjuk Kocsis Ági, vagy a Dyga, vagy a nyomozókat rendező srác megkapta volna filmjeikere méltó figyelmet a nagypofájú, de rettentő lusta közönségtől, akkor lett volna siker, a siker jó propagandát hozott volna, a jó propaganda bevitt volna még több nézőt a következő XY filmre, stb. stb. Nehogy már a dán, meg cseh filmek annyival jobbak legyenek, mint pl Kocsis Ági filmjei. Abszolút fesztiválbajnok a csaj, csakúgy Herr von Trier. Bár ő inkább Béla súlycsoportja.

A nigériai, hongkongi, bangladesi, indiai mozi nézhetetlen fos, elenyésző kivételtől eltekintve. Fosabb, mint Hollywood, de a tömegnek ez kell. Az értelmiségnek pedig Tarr Béla, New Yorkban, Tokióban és Hongkongban azoknak, akik hánynak már a wuchsiától és bruszvilisztől. Hogy Pesten nem kell? Senki sem lehet próféta saját hazájában. Ott tévedsz te kurva nagyot, hogy összemosod a plebsznek szóló fost a művészettel. "A művészet márpedig nem édes méznek nyalogatása" mondotta volt Tóth Jocó barátom egy részeg hajnalon, és kurvára igaza van.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.09.30. 17:39:51

@Dr. No: Az, hogy Béla nem talált koncepciójának megfelelő hangulattal bíró kikötőt, csak Szardínián vagy hol, ez hadd legyen már művészi kérdés, ne ilyen pitiáner faszságok kapcsán kelljen már itt is Tarr Béláról beszélni, pliz. Tökéletes filmeket csinál a Béla, már abban az értelemben, hogy ha az olcsó mozi a színes, szélesvásznú, most már térhatású könnyen emészthető fing, akkor a mély, művészi mozi a lassú, hosszú, feketefehér. Persze, mégha ennyire egyszerű lenne... valami mégis bejön belőle még az olyan kultúrákon nevelkedett tojásfejűeknek, akik pl. Hongkongban csinálnak Tarr Béla-klubot. Mondtam már, hogy a Sátántangót háromszor láttam? Kétszer teljes egészében,. egyszer az első felét egyszer a másodikat. És még biztosan neki fogok feküdni, mert megvan DVD-n. Biztosan azért, mert szar.

Dr. No 2010.09.30. 17:57:29

Wong Kar-wai meg Ang Lee meg Chen Kaige az mióta wuxia meg heroic bloodshed? Én ugyanis rájuk gondoltam, mint a (wuxia- és akció-) televényből kinövő művészetre. Azért az jó, hogy az irániba nem kötöttél bele.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.10.01. 09:27:47

@Dr. No: :D Ez magas labda. Kar-wai a hongkongi Tarr Béla, ott nevét és filmjeit csak a szakmában ismerik (talán), és néhány helyi sznob tartja számon, Ang Lee a hongkongi Antal Nimród, Chen Kaige, ki is ez? Mondjuk a hongongi Szász János. :) Mindenesetre, nevükre sehol nem szedik szét a mozipénztárakat.

Nemrég voltam arrafelé (Thaiföldön és Kambodzsában), így friss infóim vannak arról, mit néznek ma az emberek Délkelet-Ázsiában. Nos, Jackie Chant, a Resident Evil legújabb részét, az Utolsó léghajlítót, a Perzsia hercegét. Ilyeneket. S főleg kalóz DVD-ről. Nem hiszem ui. hogy az 1 dolláros DVD-k eredetiek lennének...:P

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.10.01. 09:29:44

@efes: Ang Lee inkább a hongkongi Koltai Lajos. :P

Az iráni filmeket is bírom, ott azonban nem nagyon lesz kommersz film, amíg ez a majdnem tálib rezsim van hatalmon.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.10.01. 09:32:32

De jól eldiskuráltunk itt... ha rajtunk múlna, rendbe tudnánk tenni a magyar filmet, minden bizonnyal. Művészeket a Dunába, nézőket pedig korbáccsal a moziba. Tiszta sor. :D

Dr. No 2010.10.01. 10:16:49

Iránban is van tudtommal kommersz film, vagy legalábbis annak funkcionális megfelelője. Csak az olyan, mint az indiai, az ország határain kívül nézhetetlen, élvezhetetlen, befogadhatatlan.

Azt meg senki nem mondta, hogy a művészeket a Dunába kéne kergetni.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.10.01. 12:46:38

@Dr. No: Viccőtem. Csak a tehetségtelen filmeseket kéne, no nem Dunába lőni, csak beállítani egy hétre árufeltöltőnek a Tescóba.
süti beállítások módosítása