Szinte kiüti az ember szemét, a mai tévéműsort böngészve, hogy mi a mai Magyarország egyik legsúlyosabb problémája: 1956 meglehetősen komplex élmény-, indulat- és érzelemanyaga a mai napig szinte alig van feldolgozva filmeken (ami ugye, állítólag a legperfektebb tömegmédia). Dokumentum- és portréfilmek vannak, tele is van velük szórva rendesen az m1-től Duna II-ig terjedő közszolgálati spektrum, reggeltől estig, azonban játékfilmek frontján már igencsak szánalmas a helyzet. Az egy dolog, hogy a kereskedelmi televíziók letudják annyiban az ünneplést, hogy magyar filmet tűznek műsorra, bár igazán témába, valamilyen okból csak az éjfél után kezdődő 56 csepp vér című musical (RTL Klub, 0.20), illetve a Világszám! (tv2, 0.10) vág. Ezeket viszont nem nagyon ajánlgatnám senkinek. A Viasat3 húz még bele legmerészebben, az este tízkor kezdő Szabadság, szerelem című filmmel, ám az meg egy limonádé, ne kerteljünk. Ám előtte még ők is elnyomnak néhány biztonsági hullaboncolós krimisorozatot... A játékfilmek ügyében való tétovázás a közszolgálatiaknál még szembetűnőbb. Az m1 a 6:3 Játszd újta Tutti-val mit akar? Mi köze van ennek a filmnek '56-hoz? (Arról ne is szóljunk, ha már angol-magyar, akkor 3:6.) Persze, annyi köze biztos van, mint a Duna tévén (21.05) műsorra kerülő Egymásra nézve című leszbikus drámának, ami ugyan egy gyönyörű film, de témája, mondanivalója a forradalomhoz csak alig-alig  és igencsak nyakatekert módon köthető. Az m2 is csak nyilván véletlenül, illetve költségeket kímélendő talált feneketlen archívumában egy témába vágó tévéjátékot: Mindszenty József - Devictus Vincit, kezdés 20.30-kor.

Baromi cikinek tartom, hogy a legérdekesebb és legizgalmasabb '56-hoz köthető film az ATV-n lesz, 18.20-as kezdéssel. A Cég - A CIA története című 286 (!) perces minisorozatot egyben adja le az ATV, így egész estére nyújthat izgalmas filmes időtöltést. A Ridley és Tony Scott produkálta 4,5 órás, 3 részes minisorozat a világ egyik legnagyobb szarkeverőjéről, a CIA-ről szól. A film nagy lélegzettel, áttekintő jelleggel próbálja fellebbenteni a fátylat a szervezetről. A "valósághoz csak a véletlen folytán hasonlatos" karaktereket felvonultató filmj központi figurája Angleton, aki itt (és hát a valóságban is) a Cég kulcsfigura volt: Michael Keaton szigorú alakításában ő egy bulldog szívósságú, üldözési mániáját mindig munkára fogni bíró bürokrata, s mint ilyen, éppen így válik félelmetesebbé, mint akár maga a texasi láncfűrészes faszi. A háromrészes film, vagy minisorozat (ahogy tetszik) jó hosszan kibogozott, szövevényes sztori, melyben három, a titkosszolgálatok hálójába került egyetemi jóbarát sorsán keresztül megyünk végig a huszadik század második felének fontos momentumain: a hidegháborún, a kubai Disznó-öböl kudarcán, a glasznosztyon és ami számunkra fontos: az 1956-os forradalmon. Jó amerikai módra azért itt is vannak érdekes dolgok: Zelk Zoltánból és talán Vörösmarty Párducos Árpádjából lobogó hajzatú, lánglelkű forradalmár lett: Zelk Árpád. A forradalom afféle '68-as jellegű diákzűrnek látszik, ám mindenképpen látványosabban, érzékletesebben és alaposabban van ábrázolva, mint a mi hasonló tárgyú próbálkozásunkban. Ami a lényeg viszont, hogy mind a szégyenletes orosz részvétel, mind a még szégyenletesebb amerikai tartózkodás hitelesen és kellő éllel ábrázoltatik e filmben. A magyar helyszínek (Berlin, Moszkva és Budapest szerepében), valamint nagyszámú magyar színész (kiemelve Marozsán Erikát, mint fontos mellékszereplőt) jól néz ki, jól játszik és büszkék lehetünk rájuk. A film egybenézve hosszú ugyan, ráadásul lassan is indul, de végül mégis érdekessé, sőt izgalmassá válik.

Aki nem akar forradalmazni és/vagy lejárt szavatosságú magyar filmeket nézni, annak marad a másik tehetségkutató show, iletve Spielberg bácsi mesterséges intelligenciás A.I. című meséje (ami amúgy nem rossz, de sokszor láttuk már).