Hát, egyszerűbb lenne amolyan maliciózus értelmiségi fitymálással egyszerűen lesöpörni az asztalról ezt a (Csupasz pisztoly-filmeket is producerként jegyző) David Zucker nevével fémjelzett, Hantahíradóra magyarított baromságot. Hogy mégsem teszem ezt, az azért van, mert bár alapvetően irtó nagy baromság ez a film, azért határozottan van benne néhány metszően igazságos pillanat is. Ilyenekre gondolok, mint ez: látunk a híradóban egy fekete férfi, fején harisnyával beront egy bankba, ám a megrettent bankalkalmazottól nem pénzt követel, finoman cizellált ganxta-szlengben, ahogy az amúgy szokásos lenne, hanem munkát akar magának... Igazi, heti negyven órás állást, ebéd-hozzájárulással, egyéb juttatásokkal, hogy végre legyen esély egy afro-amerikainak munka által is felemelkedni, nemcsak a bűn útján... Huhh, that's what we really want, man.
Akad még jónéhány ehhez hasonló, provokatív poén a filmben, a Zucker-filmekre oly' jellemző, gusztustalan testnedv-humorokon túl, kap mindenki a túlsúlyos átlag-amerikaiaktól a melegeken, a fekete jogvédőkön, az arab terroristákon, a hadseregen és a nagypolitikán keresztül a minden háztartást meghatározó, mindenható médiáig, ami a film közvetlen tárgya. Sztorija, cselekménye egyáltalán nincs a Hantahíradónak, afféle maksahíradó-szerű kabaré az egész, egy fiktív tévécsatornáról, csak gazdagabb és egyáltalán nem píszí kivitelben. Emblematikus szerepben olyan toposzok tűnnek fel, mint Michael Bolton vagy Steven Seagal - mint az amerikai kultúra jelképei (muhahaha). Amúgy, a néhány valóban markáns poénon túl alapvetően elég fárasztó és zsibbadt egy alkotás ez. Asanisimasa: 2/10