Olivier Assayas mini tévé-sorozatát vágta össze moziban még levetíthető mennyiségűre, a Carlos így lett 165 perc. Carlos, vagy más néven, 'A Sakál' ugye az a híres-hírhedt terrorista, akinek életének eddigi fontosabb momentumait foglalja össze ez a film, lévén, hogy a mai napig él. Mindvégig viszonylag objektívan ábrázolja Carlos pályafutásának főbb rémtetteit, magánéleti jellegű részletekbe túlzottan nem megy bele, a főantihősről is csak annyit tudhatunk meg, hogy az átlagnál erősebb narcisztikus hajlamokkal rendelkezik, szeret piálni, és rengeteget dohányzik (aminek az őt alakító, szemlátomást nem dohányzó Édgar Ramirez nyilván kevéssé örül), valamint az egyik jelenetben A nővel van, a következő másikban már egy B nőt mutat be valamelyik arab potentátnak. Ramirez (már a színész) egyébként is végigküzdi a filmet, hiszen anyanyelve mellett folyékonyan kell angolul, németül és franciául beszélnie, az esetek többségében igen nagy érzelmi intenzitással. Azt viszont mindenképpen el kell ismerni, hízásban talán De Niro emlékezetes Dühöngő bikás hízását is túlszárnyalja, ez azonban inkább extrém-sport, mint színészi teljesítmény. Mindazonáltal, az ismeretlen, etnikailag nagyjából a karakterekkel önazonos, nagyszámú szereplőgárda jót tett a film hitelének. A korhű miliő megvalósítása is eléggé illúziókeltő, bár azért becsúszott jó néhány anakronizmus: pl. kiírva a dátum, Bécs, december 27-e, mi pedig lombos fákat látunk, az utcán pedig nyári ruhás embereket. Stb. Rengeteg helyszínen, rengeteg szereplővel lebonyolított film politika-buziknak ajánlott, egyébként csak kellő elszántsággal nézhető. Hősünk mindenesetre biztosan nem lesz e film által Carlosból, sem jobbról, sem balról nézve. Napjaink világpolitikai helyzetére is kihatással lévő tevékenységet végző ember életrajzáról ennél nagyobb pozitívum nem kell. Asanisimasa: 7/10 (Titanic link)