asanisimasa

Anima = lélek, átvitt értelemben: kísértet, szótagolva: asa-nisi-masa, magyarul: kivi-sévér-tevet, ahogy az Fellini 8 és fél című filmjében szerepel. Kérdések, javaslatok, ajánlatok, munka, állás, effélék: efespontasanisimasakukacgmailpontcom . A posztok végén lévő pontozás szimpla tetszési mutató, semmi több. Azt mutatja, hogy az adott film mennyire tetszett. A címkefelhő helyett használd a 'keresés' opciót a jobb oldali oszlopban. Kiválóan működik, ha egy szóra, egy kifejezésre, az adott rendező vagy színész családnevére keresel rá.

Friss topikok

Európai Film Akadémia-jelölés Szimler Bálintnak

2010.09.27. 17:57 efes

 

Szeptember 25-én szombaton este került megrendezésre a 16. Drama Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjkiosztója, ahol Szimler Bálint: Itt vagyok című filmje kapta a 2010-es EFA (European Film Academy) jelölést. Az idén a Magyar Filmszemlén legjobb kisjátékfilmnek választott alkotást tavasszal 1500 film közül válogatták be a Cannes-i versenyprogramba, majd mint a mesében, elindult világ körüli útjára. Az Itt vagyok Szimler harmadéves vizsgafilmje volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A film képi világáért a végzős operatőr szakos hallgató, Rév Marcell felelt, producerei pedig Muhi András Pires és Osváth Gábor voltak.

A görög szemlén az egyetlen magyar versenyfilm mellett bemutatták a BuSho fesztivál prezentációját is, melyen személyesen vett részt a BuSho két munkatársa. Gábeli Tamás, fesztivál igazgató elmondta, hogy a nemzetközi szinten elismert fesztiválon a török, finn, német, svájci és görög tagokból álló nemzetközi zsűri már a vetítés estéjén nagy érdeklődést mutatott Szimler filmjével kapcsolatban. A díjkiosztón azután hatalmas ováció mellett szólították a magyar delegációt, hogy vegyék át a díjat. „Ugyan a filmhez közvetlenül nincs közünk, de természetesen nagyon boldogok vagyunk, hogy egy magyar alkotás kapta ezt a fantasztikus elismerést. Mi még csak 6 évesek voltunk az idén, de reméljük, hogy mire 16 évesek leszünk mi is ilyen professzionális színvonalú eseményt rendezhetünk majd…”

A fesztivál fődíját egy horvát rövidfilm a „Yellow Moon” kapta, de a nyilatkozatok alapján nem volt kérdés, hogy az Európai Film Akadémia jelölést szánták egyértelműen a legjobb filmnek. A nemzetközi zsűri tagok egyenként kérték meg a magyar résztvevőket, hogy teremtsék meg a lehetőséget, hogy Szimler Bálintnak személyesen mondhassák el a véleményüket, annyira lenyűgözte őket az alkotás! Szimler Bálintot a Barcelona melletti Girona városában érte a jó hír, ahol a Sunday in the Country nevű, fiatal európai tehetségek számára szervezett hosszúhétvégén tartózkodott. Innen indul tovább a film további vetítéseire és most már készülődhet a december 4-én az Észt Tallinban megrendezésre kerülő díjkiosztóra is.

Mi lesz ma a tévében? - Hétfő

2010.09.27. 08:48 efes

Tulajdonképpen semmi nézhető. Szabadprogram, rutinkörök...

Mi lesz ma a tévében? - Vasárnap

2010.09.26. 10:07 efes

Hát, most így reggel fél tíz körül úgy tűnik, mocsok fos egy idő lesz odakint. Ennek megfelelően rengeteg filmet lehet ajánlani mára, aki azonban valami kurrensre vágyna, az megszívta. Tölthetjük a napot okoscsatornák bámulásával, nyilván a Mezzón is lesz szép hangverseny, a film+ pedig biztosan szállítja nekünk a békategóriás szemetet, hogy legyen min röhögni.

A félszemű Jackkel kezdjük az estét a Duna II-n, 20.00-tól, klasszikus western ez, jó hosszú ráadásul, melynek különlegessége elsősorban az, hogy Marlon Brando rendezte és főszerepli (kép). Freudilag fixált filmrajongók erre kapásból rávághatnák, hogy "Háhá, tudom miről szól!", de tévednek. A filmben banditák menekülnek a törvény elől, a téma pedig az egymás iránti felelősség vállalása, a bajtársiasság, illetve ezek fokozatai. Brando partnere Karl Malden, aki később a San Fransisco utcáiban az öregebb zsaru lett. A film 1961-ben készült.

Vagy nézzük 20.45-től az m2-n A Kilimandzsáró havát, ami Hemingway klasszikus regényének klasszikus filmváltozata, Ava Gardnerrel és Gregory Peckkel. A filmbéli híres író, vadász, hős és szerelmes, a Férfi, Hemingway alteregója, az amerikai beteg sebesülten fekszik valahol Afrikában, és lepereg előtte élete filmje. 1952-ben készült ez az igazi, veretes hollywoodi klasszikus.

Érdekes alternatíva 21.10-kor a Viasat3-n a Coen tesók Az ember, aki ott se volt című fekete-fehér film noirja, ami ugyan 2001-es film, de pazar, virtuóz stílusgyakorlatként úgy idézi meg Hollywood klasszikus korszakának egyik klasszikus műfaját, hogy közben üde, friss és ropogós is bír maradni.

Fejezzük be a napot egy valódi film noirral, a már többször ajánlott A stoppos című thrillerrel, melyet a hajdan színésznőként is sztárrá vált Ida Lupino rendezett, 1953-ban. (Duna, 23.50) Vagy nézzük meg Claudio Monteverdi Poppea megkoronázása című operája tévéváltozatának második részét az m1-en, 23.05-től. A darabnak több érdekessége van: az egyik, hogy kiváló fiatal magyar művészek pontos előadásában élvezhetjük, a másik pedig, hogy ez a zenetörténet egyik első operája, a vaskos barokkból, mely már magán viseli a műfaj és a stílus összes jegyét. Ne akadjunk fenn azon, hogy esetleg nem láttuk az első részt, operákat nem a gazdagon cizellált cselekményükért nézünk, hallgatunk. A műről info itt.

Mi lesz ma? - Szombat

2010.09.25. 08:57 efes

Szögezzük le gyorsan az elején, hogy kivételesen ebéd utánra is van ma ajánlatom: 12.05-től a Viasat3-on egy rendes Clint Eastwood-western kerül terítékre, mintegy meditatív desszertként. A Fennsíkok csavargója 1973-ban készült, Clint bácsi benne egy titokzatos idegent alakít, poncsó nélkül, ezúttal kabátban, aki komoly gondokat fog okozni a kietlen fennsík városkájában, -nak. (kép)

Utána szabadprogram. Este úgy tűnik, nem tudjuk megúszni valamelyik zenei tehetségkutató-showt, nézhető alternatíva alig (pontosabban, nem) akad, egészen kb. este kilencig. 21.00-kor kezdi a királyi egyes a rettenthetetlen Mel Gibson maratoni filmjét, melyben kékre csíkozott arccal, skótszoknyában keni el a száját azoknak a hülye angoloknak. Kapott érte sok Oscart 1996-ban.

Azonban én mégis inkább a másik királyin 21.45-kor kezdődő Sztálingrád című filmet ajánlanám, ami a hírhedt második világháborús csata német feldolgozása, s mint ilyen, talán érdekesebb, mint mondjuk, az annak idején tananyagnak számító hasonló tárgyú szovjet mű. Heroikus, kegyetlen, mégis valahol mélyen humánus háborús film ez. Szerintem ez is/a tananyag.

Zárásnak elég lesz a Dunán 0.05-kor kezdő soros Takeshi Kitano opusz, a Szonatina. Brutália a köbön. A jakuza-trilógia harmadik darabja. "Mélyvíz, csak úszóknak!"

Poroló 21. - A könnyűlovasság támadása (The Charge of the Light Brigade, 1968)

2010.09.24. 16:11 efes

Boldog az a nemzet, aki ilyen filmekben tudja feldolgozni történelmének csúfos lapjait. A könnyűlovasság a viktoriánus kor Angliájában amolyan cicomás operetthadsereg volt, melynek parádés öltözete nagyrészt a magyar huszárok hagyományaira épült; azonban mint fegyvernem, a XIX.század közepére-végére már meglehetősen elavulttá vált. A könnyűlovasság támadása című film egyik utolsó, tragikus végű éles bevetésüknek állít emléket, egyrészt. A film által is feldolgozott eseményről itt olvasható egy korrekt kis összeállítás, a hozzá tartozó kommentáradattal vica versa.

De nem csak egy (nem)szokványos történelmi tabló a free cinema egyik vezéralakja, Tony Richardson által rendezett film, hanem egy maróan gúnyos, de metszően éles, igazságos szatíra is magáról a korról, Viktória királynő Angliájáról, a társadalom jellegzetes figuráiról, hatalmi viszonyairól és játszadozásairól, a hétköznapi lét és a katonaélet tipikus helyszíneiről, valamint az örök emberi pökhendiségről és ostobaságról, de az igaz hazaszeretetről és önfeláldozásról is. Mérhetetlenül gazdag, összetett és mély film ez, mely egyben olyan szórakoztató, mintha a Monthy Python valami korai agymenése lenne. Mindemellett minden egyes kockája hiteles is, mind történelmi, mind kultúrtörténeti értelemben. Tanítanivaló film, és csak sajnálhatjuk ebben a mi kis nyomorult országunkban, hogy nálunk nincs olyan bátor filmes, aki legalább fele ilyen igaz filmmel tenne rendet a gombamód szaporodó gőzös fejekben. Feldolgozásra méltó esemény pedig lenne rengeteg, mely súlyában, veszteségeiben és horderejében messze meghaladná Lord Cardigan őrült és öngyilkos rohamát a Krím-félszigetbéli Balaklavánál. Asanisimasa: 10/10

Mi lesz ma? - Péntek

2010.09.24. 09:50 efes

Tudom, este mindenki a hét porát szándékszik lemosni a torkán át, de hát érdekes filmek is lesznek ma a tévében (persze, a szokás szerint vaskos átfedésben).

Az ügynökség Robert De Niro rendezése, és a CIA megalakulásának történetéről szól. A pénztárakban bukott, egyesek szerint unalmas, szerintem nem annyira. Lassú, OK, de hova rohanjunk, előttünk a hétvége. A CIA pedig van annyira komplex szervezet, hogy történetét nem lehet egy tömör viccben elmesélni... Akinek pl. annak idején bejött a Tavasz 17 pillanata, annak ez kifejezetten egy rövidre vágott videoklip lesz. Amúgy sztárparádé, az m1-en, 21.35-től.

Az m2-n 22.15-től egy hülye című film kezdődik, pedig az Akire büszkék vagyunk stb. teljesen rendben van. Itt mondom, mennyire, szerintem többet ér megtekintése 2-3 sörnél.

A Viasat3 22.30-tól kezd egy másik hülyére magyarított című fasza thrillerbe, melyet régebben az eredeti Red Rock West címen láthattunk, Nicolas Cage-el és a nemrég elhunyt Dennis Hopperrel. Picit misztikus western feeling, és még Cage is jó benne. Rögtön utána pedig, ugyanitt, már a késő éjjelbe szaladva kedvenc gyűrött kabátos Columbo hadnagyunk old meg egy bűnügyet a viszonylag korai, Türelmetlen hölgy című opuszban (kezdés elvileg 0.40-kor).

Hibrid (Splice, 2009)

2010.09.23. 19:48 efes

Jó sokan üresre futnak, akik szentírásként veszik a különböző filmes adatlapok forgalmazók sugallta műfaji besorolásait. A Hibrid szerepel thrillerként (port.hu), scifi-thriller-drámaként (imdb), nyilván néhányan előzetesen horrorként könyvelték el, hiszen a rendező Vincenzo Natali rendezte még 1997-ben a méltán kultikus státuszt elérő Kocka című horrort. Na, de mit kezdenek akkor az ezután következő Nothinggal, ami van annyira beteg alkotás, hogy ugyanúgy nem lehet belegyömöszölni egyik skatulyába sem, mint ahogy belefér mindegyikbe. Szóval, annyit lehetett sejteni, Kocka ide, kocka oda, Natali egyáltalán nem az a kocka fazon, akit gond nélkül be lehet tenne a polcra, hogy aztán ott porosodjon az életműdíjig.

Nos, ha valaki hülye, azzal nincs is különösebb baj, csak akkor, ha ennek hangot is ad. Én egy horrorra ültem be, hát hol van az én horrorom?! - csattannak fel hőzöngő fórumozók szerte filmes fórumokon (remélem itt nem). A helyes hozzáállás a pozitív, elfogadó érdeklődés lenne itt is, mint ahogy mindig. A Hibrid szerintem egy romantikus scifi, melyben ugyan vannak horrorelemek, de legalább ennyi kifejezetten melodramatikus jelenet is, miközben az egész leginkább egy többé-kevésbé elegáns Frankenstein-parafrázis. A film nem a néző ijesztgetését, paráztatását, arcának levételét és hasonló thrilleket szeretne elérni, mint egy szokványos horror, vagy thriller, hanem inkább valamiféle (igaz, bulvárszintű) elmélkedést igyekszik beindítani a néző elméjében a klónozás és gyógyszeripar-topik erkölcsi-etikai hozadékait illetően. Így az, hogy néha az arcunkba freccsen a vér, még nem jelenti azt, hogy egy sima, agyatlan hentelést nézünk. Natali filmjének középpontjában, ahogy Shelley Frankensteinjében is, az isteni teremtést reprodukálni szándékozó tudós ember áll, valamint nem emberi teremtményével kialakuló érzelmi viszonya. Itt a teremtést kísértő tudós egyenesen egy házaspár, kiknek filmbéli nevei talányosan egy 1935-ös Bride of Frankenstein c. filmhez kapcsolódnak. Clive Nicoli (Adrien Brody) a Henry Frankeinsteint játszó Colin Clive nevének anagrammája, Elza (Sarah Polley) pedig a Mary Wollstonecraft Shelleyt játszó Elsa Lanchesterről kapta a nevét. A teremtmény neve pedig a nerd-öt egyszerűen visszafelé olvasva Dren. (via Filmdroid, via imdb

Spoiler. Natali bizonyos értelemben Shelleynél még tovább is megy, hiszen konkrét szerelmi viszonyt épít szereplői között, bár a végkifejlet végül is ugyanoda vezet, mint a klasszikus alapesetnél: Isten utánozhatatlan. Drent itt nem villámcsapás (ami azért valahol mégiscsak isteni jellegű), hanem egyenesen Elza DNS-e kelti életre, így nem véletlen, hogy egy hipergyors nemi érés után (végül is scifit nézünk) szerelmes lesz a nagyorrú Clive-be. Szexjelenetük pedig mainstreamben szerintem forradalmi, hiszen ilyen explicit dugást ember és nem (egészen) emberi lény között mozivásznon még volt látható (az Avatar óvodáspusziját mégse nevezzük azért szexnek, annak pornóverziója pedig nem mainstream). A hírek szerint Natali a film készítése közben folyamatosan konzultált genetikusokkal, hogy túl nagy marhaság ne kerüljön a filmbe, így még az is tudományosan leírt, ismert és dokumentált eset, ami sokaknak nem megy le a torkán: igenis léteznek nemváltó fajok. Ha a klónozás lehetséges, akkor nemváltó fajokat is lehetséges klónozni. (Irodalom)

Persze, vannak itt azért rendes, ótvaros klisék is, én például vinnyogok a trashmetált hallgató, kócos, szakadt farmeres tudós sablonjától, itt Brody mégis épp ilyet hoz. Cronenberg klasszikus Légy című műve is többször beköszön, de inkább csak mint jelentéserősítő párhuzam, vagy sorvezető. Folyamatosan jelen van, de sohasem az jut eszünkbe, hogy hoppá, ezt a Légyből nyúlta Natali! Szóval, szerintem nincs baj ezzel a filmmel, csak nem horrorként, hanem inkább romantikus filmként kell nézni. A Kocka és a Semmi eredetiségét ugyan felülmúlni nem tudja a Hibrid, de letagadni sem kell az életműből. Korrekt, tehetséges darab. Asanisimasa szerint: 7/10

Akár tét nélkül, érdeklődő megfigyelőként is részt vehetsz az újra induló Fade In Forgatókönyvíró Iskolában!

2010.09.23. 15:13 efes

2010. októberében ismét elindul a Fade In gyakorlati forgatókönyvíró kurzusa, az új idők megváltozott elvárásainak megfelelően kialakított programmal. A 40 órás intenzív tanfolyam elvégzése nem csupán kezdő és gyakorló filmírók, de a filmkészítés bármely területén boldogulni kívánó szakemberek, kritikusok, vagy akár laikus mozibolondok számára is hasznos, hiszen a modern filmes és televíziós történetmesélés eszközrendszere kerül terítékre. A kurzus során fejlesztett legjobb filmtervek szerzői lehetőséget kapnak a szakma előtti bemutatkozásra a következő MAGYAR FORGATÓKÖNYV BÖRZÉn.

 

Gyakorlati képzés

Az oktatás elméleti részénél fontosabb a gyakorlati oldala: film- és sorozatepizód-elemzések, és műhelymunka jellegű forgatókönyv-fejlesztés során mélyítik tudásukat hallgatóink. A kurzus egyik központi témaköre az író szerepe a megváltozott filmszakmában; a nemzetközi filmfesztiválok és –vásárok a forgatókönyvíró szemszögéből, és a piac elvárásai. Kiemelt szerepet kap a hazánkban döntően félreértett filmes műfajok tematikája, illetve a kifejezetten alacsony költségvetésű (lo- és no-budget) filmek írásának fortélyai.

A tanfolyam anyaga a producerekkel, egyéb szakmai döntéshozókkal való kapcsolattartás, A nemzetközi szakmai fórumokra eljutás módjai éppúgy, mint a filmötlet-prezentációkra (pitching) való felkészítés.

 

Az oktatókról:

Az oktatók Hegedüs Bálint, Krigler Gábor és Lovas Balázs forgatókönyvírók, tanácsadók, a Fade In Script Consulting alapítói. A Fade In számos nemzetközi és hazai forgatókönyvírói börze és fórum szervezése, filmek és televíziós sorozatok írása, hazai és külföldi forgatókönyv-konzultációk, és sokévnyi oktatás tapasztalatával a háta mögött indítja el az iskola új évfolyamát.

 

Menetrend, tandíj:

A 6 alkalmas kurzus október 9-én, szombaton 10 órakor indul, és kéthetente folytatódik. Egy alkalom kb. délután 4-ig tart, ebédszünettel. Délelőttönként elméleti oktatás, délutánonként pedig kiscsoportos műhelymunka folyik a hallgatók filmötleteinek fejlesztésével. Helyszín: Kürt Alapítványi Gimnázium

A tanfolyam ára: 100.000 forint

 

RÉSZVÉTEL MEGFIGYELŐKÉNT:

Most először lehetőség nyílik megfigyelőként részt venni a kurzuson, azaz ha valaki nem táplál írói ambíciókat, ám érdekli a filmezés sarkkövének számító forgatókönyvírás és dramaturgia, saját filmterv nélkül is meghallgathatja a tanfolyam anyagát.

Megfigyelőként a részvételi díj: 70.000 forint

 

JELENTKEZÉS: küldj e-mailt az info@fadein.eu címre, legkésőbb október 4-ig!

A további információkat és a tanfolyam részletes tematikáját itt találhatod: www.fadein.eu

Kísértetváros (Ghost Town, 2008)

2010.09.23. 11:53 efes

Hát, nekem Ricky Gervais nagyjátékfilmes jelenései eddig nem igazán jöttek be. A tulajdonképpen szerzői filmként is jegyezhető Lódító hódítók alig az átlag feletti komédia volt csak, a Csillagporban pedig a sok sztár mellett felejthető mellékszerep jutott csupán neki. Holott tévésorozataiban, az általa írt és főszerepelt Hivatalban illetve a Futottak még...-ben az új évezred egyik legeredetibb humoristáját ismerhettük meg személyében. Mert gyökér, vérsuttyó, politikai értelemben véve meredeken inkorrekt, mégis szerethető, esendő fazon lenni, s ezt a közönség és a szakma is díjazta.

A Kísértetváros nem az ő filmje, csak játszik benne, de a karaktert kifejezetten rá írták a film kitalálói. Sajnos, éppen Gervais érdekesebb vonásai estek áldozatául a családi romantikus vígjátékra fazonírozott koncepciónak, a szöges, karcos, kiálló részeket alaposan lesmirglizték a David Koepp író-rendező által vezetett csapat tagjai, így Rickyből csupán egy alig morcos, még emészthetően goromba jóllakott-napközis fazon maradt, aki szokás szerint nem tud becsajozni (s ezért, mintegy védekezésképpen goromba). Kicsit hátulról elővakart fordulattal, alaposan legömbölyített hősünk egyszerre csak látni tudja a holtak szellemeit, sőt beszélni is tud velük, amiből -érthetően- komoly bonyodalmak származnak. Ebből az alapszituációból kanyarodik ki az a végül is közepes, vasárnap délutánra hangolt, romantikus vígjáték, melyből tizenkettő éppen egy tucat. Szóval semmi különös, pedig Gervais mellett a mindig, így most is kiváló Téa Leoni és Greg Kinnear partnerkedik, csak hát ebben a kísértetsztoriban nincs meg az eredetiség, a kellő luft egy nagyobb pukkanáshoz. Ezzel, és a túlságosan is átlagos balfékre fazonírozott Gervais esetlenkedésével együtt ez a film csak közepes, nézhető, de felejthető romkom. Asanisimasa: 5/10

Mi lesz ma? - Csütörtök

2010.09.23. 09:46 efes

Szerintem, ma ne nézzünk tévét. Esetleg, ha nagyon fáj, a Vejedre ütök-öt, a tv2-n, 21.20-tól a napi szappany után. Barbra Streisand, Robert De Niro, Dustin Hoffman, Ben Stiller, éktelen baromság, de ha elkap, vinnyogva röhögős. Betonkocka WASP-apuka kontra überlaza bibsilibsi-apuka-meccs, brutális szereposztással. Itt mondom, milyen.

22.15-től lesz a Dunán valami francia fimdráma, A zárdán túl címmel, parttalan, romantikus vágyakozást sejtek benne, nem nekem való ma az ilyesmi. Nézzük inkább Robert De Nirót és Dustin Hoffmant, melyik vág hülyébb pofát.

A belső ember (Inside Man, 2006)

2010.09.22. 16:20 efes

Elég fura képződmény ez a film, de hát Spike Lee sem akárki, így ne is várjunk tőle akármilyen tucat-kocka filmet. A belső emberben Lee már messze nem azt az afro-amerikai öntudatos, szociografikus ihletettségű protesztfilmezést csinálja, mint amivel méltán híressé vált, tulajdonképen ez egy tipikus zsáner, a bankrablós-túszejtéses-csavaros fajtából. A faramuci, bézbólsapkás faszi azonban van annyira pofátlan, hogy a zsánert kliséire bontsa, azokat egyenként kiszínezze, de legalábbis kifordítsa, majd miután ezekkel végzett, jól összekeverve azokat újra szerves egészbe öntse.

A főszereplő persze most is fekete, Denzel Washington hozza a pikírt modorú, piperkőc nyomozót - őt szokásosan egy modellalkatú fekete szépség várja otthon egészen a film végéig, előírásszerűen selyem babydollban. Közben megoldja azt az elképesztő esetet, melyben valaki (Clive Owen, aki kitűnően játszik szinte végig egy kendővel az arcán. Komolyan.) társaival behatol egy manhattani bankba, ott túszul ejti az alkalmazottakat, valamint az éppen ott tartózkodó kuncsaftokat; kibekkel egy rendes rendőrségi attakot, majd amilyen zseniálisan megoldotta a behatolást, ugyanolyan zseniálisan távozik is - csak éppen zsákmány nélkül! A bankból, legalábbis első blikkre, semmit sem vittek el. Tehát van egy bűnügy, ami tulajdonképpen meg sem történt... A szálak azonban messzire vezetnek, főleg, hogy azt dörzsölt nagymenők (Jodie Foster és Christopher Plummer) még jól össze is csomózzák, ám végül - a műfaj szabályainak megfelelően - jön Denzel, és Nagy Sándorként belevág a tutiba.

Pici spoiler. E film jó alkalom Leenek, hogy zsidózzon egy kicsit, persze nem rasszista alapon, hanem szigorúan erkölcsileg: céltáblájában azok a gazdag zsidók állnak, akik vagyonukat éppen abban az időben szerezték meg, amikor hittsorsosaik millióit gyilkolták meg a nácik a haláltáborokban. Emellett a film, Spike Leetől már megszokottan, egy színes new yorki karikatúragyűjtemény is. A pontosan, jellemző kulturális vonásokkal megrajzolt mellékfigurák adják a filmhez a hiteles hátteret. Van itt igazi, zsigerileg rasszista amerikai olasz rendőr, learabozott turbános szikh, van persze a kötelező fekete öntudat, és van tipikus idős zsidó házaspár is, akik megejtő bájjal és bölcs humorral veszik az eléjük sodródott akadályokat, mintegy a cselekmény céljának ellenpontjaként és igazságaként.

A belső ember alapvetően szellemesen, bár néhol kissé terjengősen halad nem várt fordulatokat tartalmazó végkifejlete felé, ritmusa néhol kissé lagymataggá lassul, olykor kisebb logikai bakik is be-becsúsznak, Denzel Washington helyenként túljátsza karakterét, így az összekép nem mentes a felhőktől. De a kisebb felhőpamacsok ellenére alapvetően derűs, tehát egy jó kis szórakoztató két óra a film, mely azonban semmiképpen nem tartozik Spike Lee életművének élvonalába. Asanisimasa: 6/10

Mi lesz ma? - Szerda

2010.09.22. 08:53 efes

Két filmet ajánlanék mára. Picit időbeli átfedésben vannak, de azért majdnem teljes egészében meg lehet őket nézni, egymás után.

Az árok című angol háborús filmben Daniel Craiget (a képen éppen ő látható a másik főszereplőt alakító Paul Nicholls-szal) nézhetjük meg egy érző szívű, de pokróc módon durva őrmester szerepében, aki egy lövészárokban, az alája rendelt zöldfülű közlegényekkel együtt próbálja túlélni az első világháború vérszivattyúját. Igazi katonásos-háborúsos, fiús filmre számítsunk, némi klausztrofób mellékízzel. A film a Duna II-n fog menni, 21.05-től.

Ennek papíron 22.40-kor van vége, ám a Viasat3 már 22.30-kor elkezdi vetíteni A bokszoló című német filmet. A film nem annyira az ismert német profibox-cégek, mint az Universum, vagy a Sauerland "istálló" valamiféle marketingcélú sideprojectjeként érdekes, hanem inkább egy markáns szociokrimis felhangokkal operáló valódi sportdrámaként, mentesen a Rocky-filmek szentimentalizmusától, vagy a Dühöngő bika "filmes nagyepikájától". A német filmben mindig találhatók izgalmas alkotások, adjunk esélyt hát ennek is.

Mi lesz ma? - Kedd

2010.09.21. 08:51 efes

Hát, a televíziókban tulajdonképpen semmi. Feltéve, ha nem vagyunk kíváncsiak arra, hogyan s miként tesz minket, Kolhaas Mihályokat, jóravaló, erényes embereket a sors gyilkosokká. Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című kiváló drámáját ezúttal Ács János rendezésében tekinthetjük meg a Duna tévén, 20.30-tól, természetesen felvételről.

Az m1-en folytatódik a tegnap elkezdett Dumas-feldolgozás, melyben A királyért és a koronáért megy a harc (gondolom). (21.35)

Késő éjjel pedig megnézhetünk egy portréfilmet Krassó Miklósról, a méltatlanul ismeretlen, kényszerűen emigráns filozófusról. (Duna, 0.15) A képen ő látható.

Az RTL-en a Castle évadzárója, azt hiszem. Aztán ennyi.

Mi lesz ma? - Hétfő

2010.09.20. 09:27 efes

Sorozatfüggőknek és alkalmi fogyasztóknak krimihétfő, a szokásos menüvel, a szokásos csatornákon. Film szinte semmi, csak Fincher 2002-es Pánikszobája, a Viasat3-on, 22.35-től. Itt mondom, hogy jó film.

Az elvetemültebbek, illetve a B-kategóriás szemétmozikban élvezettel turkáló vájtszeműek ne hagyják ki a Leszámolás Kis-Tokióban című alapvetést, melyben a skandináv szikla, Dolph Lundgren mutat be néhány darabosan, de szép ívben kivitelezett májgerit Brandon Lee és Tia Carrére őszinte sajnálatára. (film+, 21.10) Mindössze 79 perc. Előtte, Nagy zűr, kis Kínában, Kurt Russellel, ugyanott, ugyanúgy, 19.15-től. Kép.

Az m1 egy pazar kiállítású Dumas-feldolgozásba kezd: A királyért és a koronáért 21.35-kor kezd, nyilván lesz benne ármány és szerelem, kardcsattogás és mély dekoltázs, valamint rizsporos paróka, ezer.

Igazából, én ma Térey János Asztalizene című darabjának színházi előadására várok, amelynek felvételét a Duna tv adja le, 21.10-től. A darabban fiatal értelmiségiek nézik önmaguk és egymás köldökét egy decens budai étteremben, miközben odakint futballhuligánoknak álcázott szabadságharcosok döntögetik a rendszertkukákat.

Pánikszoba (Panic Room, 2002)

2010.09.20. 09:03 efes

Ezek az öntelt, nagypofájú és magabiztos amerikaiak azért eléggé félősek is tudnak lenni, más szóval a paranoia, az üldözési mánia népbetegség náluk. Talán a hidegháború kezdetén, valamikor a múlt század ötvenes éveiben amerikaiak tömegei kezdtek földbeásott betonbunkereket építeni, ahová több évre való élelmiszert, ivóvizet, gyógyszereket halmoztak fel. Ma már tudjuk, azért valóban volt mitől félniük, hiszen például Kennedy elnöksége alatt, a kubai konfliktus idején, mikor is a Szovjetunió atomrakétákat telepített Kubába, komoly esély volt egy mindent elpusztító nukleáris katasztrófára.

Akkor az szerencsére nem történt meg, a házilag barkácsolt bunkerek óvóhatása azonban kétségesnek mondható, de a lelkekben azért valószínűleg csökkentette a félelmet, a lényeg pedig inkább ez volt. Az atomveszély (talán) elmúlt, de az egyre növekvő bűnözés új félelmeket szült a gazdagabb polgárokban. El kell ismerni, luxuslakások széfjeiben elrejtett értékek nagy csáberővel hatnak a betöréses lopásra szakosodott és bűnöző életmódot folytató amerikaiakra, akik nem riadnak vissza kisebb-nagyobb erőszaktól sem. Bizonyíték erre a börtönök közismert túlzsúfoltságán és az önvédelemre tartott lőfegyverek hatalmas arzenálján kívül az úgynevezett pánikszobák elterjedése is.

Ezek tulajdonképpen amolyan biztonsági szobácskák, ahová betörés vagy támadás esetén a lakás tulajdonosa be tud menekülni családjával és értékeivel, egy pillanat alatt az összes ajtót golyóbiztosan be lehet zárni, az itt található telefonon kihívott rendőri segítség megérkeztéig a család élete biztonságban van. Kinn a farkas, benn a bárány... Baj csak akkor lehet, ha a betörő ismeri a pánikszoba szerkezetét, technikai megoldásait, mivel éppen ő építette azt.

Éppen ez a kínos helyzet áll elő már a Hetedikkel, a Harcosok klubjával és a Játsz/mával is nagymenő rendezővé vált David Fincher thrillerjében. A Pánikszoba egy minden igényt kielégítő luxuslakás tartozéka, ahová a dúsgazdag férjétől éppen elvált Meg (Jodie Foster) költözik vagány, ám súlyosan cukorbeteg lányával. Ám az első éjszakán sötét alakok törnek be a házba, vezetőjük Burnham (Forest Whitaker), aki egy biztonságtechnikai cég alkalmazottjaként éppen azt a szobát építette, ahová Meg a lányával bemenekül. Úgy tűnik, hiába a mindent látó kamerarendszer, az atombiztos acélajtó, Burnham tudja a megoldást, és a szobában az előző tulajdonos által elrejtett 22 millió dollárért mindenre képes. Benn a bárány, de benn van a farkas is lassan...

Mint említettem, David Fincher nagymenő a thriller műfajában, a csavaros cselekmény, az igényes képi világ nagymestere ő, az általa megadott minőséget most is tartja. A hosszú évek óta talán legelegánsabb kezdő főcím után jó kis borzongás veszi kezdetét. Az egész film zárt térben, a még majdnem üres lakásban játszódik, kevés (5) szereplővel, ebből a fojtott légkörből törvényszerűen adódnak a jellegzetesen thrilleri szituációk, amelyek megoldása viszont mentes a közhelyektől, többhelyütt kifejezetten szellemes. Nem igen láttam még olyat, hogy az áldozat kezdettől fogva látja a betörő rossz arcokat, míg azok csak sejtik hol van, de megközelíteni sokáig nem tudják. Ám az alulvilágított üres ház amúgy is épp elég sejtelmes, hát még hogy három betörő sertepeltél benne, a védtelen nő és beteg kislánya pedig egy acélszobában vacog.

A kétszeres Oscar-díjas Jodie Foster és gömbölyded mackós, ám félig leengedett szemhéja alól vészjósló pillantású Forest Whitaker megbízható alakítása, a furfangos technikai és dramaturgiai megoldások mellett az elsőrangú operatőri munka -Conrad W.Hall és Darius Khondji közös munkája- teszi ezt a valóban feszült hangulatú thrillert megtekintésre érdemessé. Asanisimasa: 8/10 (port.hu, 2002.04.29)

süti beállítások módosítása